honlap - fegyverek |
Az interneten sok, önvédelmet taglaló írás található, vannak egészen jók, és egészen borzalmasak.
Ezt az alábbi írást olyan mértékben elvetendőnek tartom, hogy muszály rámutatnom a benne lévő önveszélyes ostobaságokra.
Még szerencse, hogy most nem önvédelmi eszközöket ajánlanak, azt megtették az előző részben, de inkább ne tették volna, hiszen az előző részben is ostobaságot, ostobaságra halmoztak. :)
"Kerüljük a sötét helyeket!
Ha még napközben keresünk parkolóhelyet autónkkal, próbáljuk meg előre megítélni, hogy melyek lehetnek a legkivilágítottabb részek sötétedés után és igyekezzünk annak közelében megállni.
Értelemszerűen ennek megfelelően, amennyiben sötétedéskor keresünk parkolóhelyet szintén e szerint járjunk el, tehát igyekezzünk kivilágított helyen parkolni. Ezzel a saját dolgunkat is
megkönnyítjük, hiszen kevesebb sötét sarkot kell majd szemmel tartanunk. Arra az esetre, ha a közvilágítás megszűnne, mindig legyen a táskánkban egy kisméretű elemlámpa a könnyebb
tájékozódás miatt, ráadásul a sötét sarkokba akár ezzel is bevilágíthatunk, ha valami mozgást észlelünk. De különösen hasznos ez akár a mélygarázsoknál is ahol néha csak bizonyos számú
lámpa ég, ki tudja, hogy mi okból."
A sötétség a barátunk, ha nem látnak minket az jó, inkább tanuljuk meg hogyan használjuk ki a sötétség adta előnyöket.
Az elemlámpát pedig használjuk otthon, ha kiégne a biztosíték, ugyanis azt aki kivilágítja magát az utcán sokkal könnyebben veszi észre a rabló, mint aki nem világít. :)
Aki világítgat össze vissza, arról meg már messziről ordít hogy fél, tehát ezt inkább ne tegyük.
"Igyekezzünk elkerülni a konfliktusokat!
Sokkal fontosabb az, hogy ép bőrrel kerüljünk ki egy helyzetből, mint, hogy a vélt vagy valós sérelmeink miatt megálljunk a nekünk éppen beszóló embernek. Hiszen, ha neki állunk egy ilyen
esetben vitatkozni, akkor az minimális eséllyel végződik a legközelebbi kocsmában pertu ivással. Sokkal valószínűbb, hogy a vita hevében nekünk esnek, ekkor pedig már tényleg védekeznünk
kell. Akár gázspray-vel, akár fegyverrel védekeznénk, azokat mindig csak akkor használjuk, ha már tényleg nincs más lehetőségünk. Valójában ezekkel az eszközökkel felvértezve még nőhet is a
konfliktuskezelő képességünk, hiszen egy esetleges használatnak akár jogi következményei is lehetnek."
Ha belém kötnek, és nem szólok vissza az a gyengeség jele, a gyengéket pedig akár szórakozásból is elverik, például így teszi a kisebbség (cigányok), satöbbi, úgy hogy nem kell félni, ha elég közel jön a szarházi pofán kell lőni gázzal, vagy fújni, az csendesebb, bár az ordítása úgy is felveri a környéket, úgy hogy lőhetünk is, az hatásosabb.
"Ha tömegközlekedünk
Amennyiben tömegközlekedéssel utazunk, kerüljük a buszok és villamosok hátsó üléseit. Ekkor vagyunk ugyanis a legtávolabb a vezetőtől, illetve így esünk ki legjobban a látószögéből
amennyiben a busz vagy villamos nincs bekamerázva. Ha be van, néha az sem segít hiszen a sofőrnek az utat is néznie kell. Tömegközlekedési eszközön történt támadás esetén használjuk akár az
ott található eszközöket is. Sosem árt rápillantanunk a tűzoltó készülékre (buszokon például jellemzően a sofőr mögötti ülés közelében található) vagy az ablaktörő kalapácsra. Ha tudjuk hol
vannak máris két nagyon hatásos eszköz helyzetét is ismerjük, amiket szükség esetén megszerezhetünk, hogy egy esetleges támadást elhárítsunk. Az ablaktörő kalapács természetesen baleset
esetén a menekülésünket is elősegítheti, ahogy tűz esetén a tűzoltó készülékre is szükségünk lehet. Németországban nyáron, a vonaton baltával és késsel támadó fiatal dzsihádista támadását
akár a vonaton lévő tűzoltó készülék használatával is meg lehetett volna állítani. Gyakorlatilag csak le kellett volna fújni vele, majd pedig leteperni, vagy lecsapni a palackkal."
A kamera arra pont jó lesz, hogy felvegyék azt amikor megvédjük magunkat, és felhasználják ellenünk a rendőrök, ennyit a kamerákról.
A legfontosabbak persze a djihadisták, lépten nyomon összefutok velük velük az utcán, úgy hogy be is kell szereznem néhány tűzoltó készüléket, mert anélkül kimondottan veszélyben érzem magam. :)
"Ha autóval közlekedünk"
"Rohanó világban élünk, mindenki pattanásig feszült állapotban közlekedik."
Nem, lehet hogy ön az, de nem mindenki idegbeteg, aki pedig az, az ne vezessen gépkocsit.
"És ez különösen igaz az autóvezetésre, ahol szinte minden kereszteződésben kialakulhatnának ölre menő viták arról,
hogy éppen kinek volt elsőbbsége, ki ismerte fel a rá vonatkozó táblát vagy ki nem. Ilyen esetben kiszállni a létező legrosszabb megoldás, igyekezzünk a kocsiban maradni és kikerülni a
veszélyhelyzetből, tehát hajtsunk tovább. Természetesen azért figyeljük a tükörben, hogy jönnek e utánunk, ha igen igyekezzük a KRESZ szabályait betartva lerázni az üldözőt. Semmiképpen se
álljunk meg, végső esetben, ha ismerjük a legközelebbi rendőrőrs címét (ez viszonylag ritkán fordul elő) hajtsunk oda és kérjünk segítséget.
De mit tegyünk, ha feltételezzük, hogy valakit elütöttünk, de a környéket nem ítéljük biztonságosnak? Én ugyan azt tanácsolom, mint amit fentebb is írtam. Ha azt érzékeljük, hogy a helyszín
nem biztonságos igyekezzünk a kocsiban maradni, értesítsük a rendőrséget, hiszen feltételezzük, hogy gázolás történt, személyi sérüléses balesetnél pedig mindig rendőrt és mentőt kell hívni
(mert ha elengedjük az elgázoltat az pedig otthonában meghal a baleset következményei miatt az cserbenhagyásos gázolásnak minősül). Amennyiben ütik, verik a kocsit, például kővel bezúzták
az egyik oldalsó ablakot akkor azonnal el kell indulni. Hajtsunk el és jelentkezzünk a legközelebbi rendőrösön. Érdemes megemlíteni, hogy kisvárosi rendőrőrsökön a KMB-s (Körzeti Megbízott)
csak az előre meghirdetett fogadó óráin szokott az őrsön tartózkodni.
Az autós közlekedésnél én kifejezetten ajánlom az úgynevezett „eseményrögzítő kamera” használatát. Ez nem csak egy sima balesetnél, hanem egy esetleges támadásnál is bizonyíthatja az
ártatlanságunkat amennyiben védekezésre kényszerültünk."
Persze, rohanjun a rendőrségre, és rögtön jelentsük is fel magunkat, nem jó ötlet! Egyből kamerázzuk is le magunkat önvédekezés közben, borzalmas ötlet. Nem, a rendőrséget messzire kerüljük el, a rendőrök nem az önvédekező ember barátai, hanem az ellenségei, ne legyünk alattvalók, tanuljunk mások kárából, legyünk bizalmatlanok a kormány embereivel.
"Sose feledjük, ha a szükség úgy kívánja, ne habozzunk megvédeni magunkat, családunkat vagy embertársainkat."
Azt se felejtsük el, hogy mindezt úgy tegyük, hogy az a hatóság tudomására még véletlenül se jusson, mert ebben a bűnöző párti rendszerben könnyen mi járhatuk meg, nem a gazemberek.
Szerző: Caution
Copyright © 2009
All Rights Reserved.