GYIK - Általános |
Jogszabályok.
25/2007. (II. 28.) Korm. rendelet a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökrõl szóló 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:
1. § A közbiztonságra különösen veszélyes eszközökrõl szóló 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a a következõ 1. ponttal egészül ki, és az eredeti 1-5. pont számozása 2-6. pontra változik: „1. elektromos sokkoló: olyan hordozható elektromos eszköz, amely kis áramerõsség mellett legfeljebb 10 000 V elektromos feszültség elõállítása és közvetítése útján védekezésre képtelen állapot elõidézésére alkalmas, nem kizárólagosan, de beleértve az elektromos sokkoló botot, elektromos sokkoló pajzsot, bénító lövedéket kilövõ pisztolyt és elektromos sokkoló lövedéket kilövõ fegyvert;”
2. § (1) Az R. 3. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) Nem vonatkozik az (1) bekezdésben foglalt tilalom] „a) a Magyar Honvédségre, a rendvédelmi szervekre, a nemzetbiztonsági szolgálatokra, a Magyar Köztársaság területén állomásozó fegyveres szervekre, továbbá azokra a szervekre és személyekre, melyeknek a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz birtoklását, használatát jogszabály megengedi;”
(2) Az R. 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) Nem vonatkozik az (1) bekezdésben foglalt tilalom] „d) a pelargonsav-vanillilamid és az olajosgyanta-tartalmú kapszaicin hatóanyagot nem tartalmazó, legfeljebb 20 gramm töltõanyag tömegû gázsprayre, kivéve a közterületen vagy nyilvános helyen szervezett rendezvényeket.”
3. § (1) Az R. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Dobócsillag, rugóskés, ólmosbot, gumibot, boxer, elektromos sokkoló, 20 gramm töltõanyag tömeget meghaladó gázspray, speciális zárnyitó szerkezet, lövedékálló és szúrásálló védõmellény, sisak, vért csak a 3. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott szervek részére forgalmazható.”
(2) Az R. 4. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Olyan elektromos sokkoló nem gyártható, nem szerezhetõ meg, nem birtokolható és nem forgalmazható, amely az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelmérõl szóló, 2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendelet szerint tiltott eszköznek minõsül. Ez a tilalom a Magyar Honvédségre, a rendvédelmi szervekre, a nemzetbiztonsági szolgálatokra, a Magyar Köztársaság területén állomásozó fegyveres szervekre és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök birtoklására és használatára engedéllyel rendelkezõ szervekre és személyekre is vonatkozik.”
4. § Az R. a következõ 7. §-sal egészül ki: „7. § Ez a rendelet az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelmérõl szóló, 2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”
5. § Az R. melléklete e rendelet melléklete szerint egészül ki.
6. § E rendelet a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után megindított ügyekben kell alkalmazni.
7. § Ez a rendelet az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelmérõl szóló, 2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
Melléklet a 25/2007. (II. 28.) Korm. rendelethez
Az R. melléklete a következõ g) és h) ponttal egészül ki: [A közbiztonságra különösen veszélyes eszköz:]
„g) az olyan eszköz, amely a zárszerkezetek illegális kinyitására vagy feltörésére szolgál (különösen: álkulcsok, mechanikus vagy elektromos elven mûködõ zárnyitó szerkezetek);
h) a lövedékálló és szúrásálló védõmellény, sisak és vért.”
253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet
a fegyverekről és lőszerekről
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 22. §-ának (1) bekezdésében, továbbá az 55. § (1) bekezdése tekintetében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 77. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, az 52. § (1) bekezdésének d) pontja és az 55. § (2) és (3) bekezdése tekintetében a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 166. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. §
(1) E rendelet alkalmazásában
1. fegyver: lőfegyver, gáz- és riasztófegyver, légfegyver, festéklövő fegyver, muzeális fegyver, színházi fegyver;
2.fegyver forgalmazása: fegyver tulajdonjogának átruházása, bérbeadása, ideértve a kereskedelmi és a közvetítő kereskedelmi tevékenységet is;
3. festéklövedék: festéklövő fegyverekhez használatos, becsapódáskor fölrepedő burokban folyékony festékanyagot tartalmazó, 5 grammot nem meghaladó tömegű, 12 mm-nél nagyobb átmérőjű lövedék;
4. festéklövő fegyver: olyan sűrített levegő vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával működő eszköz, melynek csövéből 15 joule vagy annál kisebb mozgási energiával lőhető ki festéklövedék;
5. fegyverviselés: fegyver természetes személy testén, illetve a testén lévő ruházatán rejtett vagy nyílt módon történő elhelyezése;
6. gáz- és riasztófegyver: olyan eszköz, amely rendeltetésszerűen csak gáztöltény és riasztótöltény működtetésére alkalmas;
7. gáztöltény: olyan, szilárd anyagú lövedékkel nem rendelkező töltény, amely a szemre és a légutakra ingerlő hatást kifejtő adalékanyagot tartalmaz;
8. lőfegyver átadása: amikor a lőfegyver a tartási engedéllyel rendelkező felügyelete alól kikerül;
9. lőfegyver átengedése: amikor a lőfegyvert a tartási engedéllyel rendelkező felügyelete alatt használják;
10. lőfegyver behozatala, kivitele, átszállítása: a lőfegyver átvitele a Magyar Köztársaság államhatárán;
11. lőfegyver jellege: sörétes lőfegyver (huzagolatlan hosszú), golyós lőfegyver (huzagolt hosszú), maroklőfegyver (rövid), 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú flóbert fegyver és 7,5 joule csőtorkolati energia feletti teljesítményű légfegyver;
12. lőfegyvertartási cél: önvédelem, munkavégzés, céllövészet, oktatás, sportlövészet, személy- és vagyonvédelem, vadászat;
13. riasztó- és vaktöltény: lövedékkel nem rendelkező hang-, fény- és füsthatás kiváltására szolgáló töltény;
14. sportlőfegyver: az országos sportági szakszövetség versenyszabályzatában meghatározott, sportlövészeti célra használható lőfegyver;
15. színházi fegyver: lövedék kilövésére alkalmatlan, csak riasztótöltény (vaktöltény) működtetésére alkalmas eszköz;
16. vadászlőfegyver: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) szerint vadászatra használható lőfegyver.
(2) Ha kétséges, hogy valamely tárgy az (1) bekezdésben meghatározott fogalmi körbe tartozik-e, a fegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezet vagy igazságügyi fegyverszakértő álláspontját kell kérni.
A hatósági engedélyezés szabályai
2. §
(1) Hatósági engedély (a továbbiakban: engedély) szükséges
a) a festéklövő fegyver, a gáz- és riasztófegyver, a gáz-és riasztótöltény, a légfegyver, a lőszerelem, a színházi fegyver gyártásához, javításához, a Magyar Köztársaság területén történő forgalmazásához;
b) a gáz- és riasztófegyver önvédelmi célú viseléséhez, a lőszerelem, a színházi fegyver megszerzéséhez, tartásához;
c) a muzeális fegyver sportlövészeti célú használatához.
(2) Az Ftv. 3. §-ában és az (1) bekezdésben foglalt engedélyezési eljárásokért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
3. §
(1) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a 2. §-ban, valamint az Ftv. 3. §-ában említett engedély nem adható annak
a) aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be;
b) aki cselekvőképességét kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt áll;
c) akit állam elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) X. fejezet], emberiség elleni bűncselekmény (Btk. XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [Btk. 166-168. §, 170. § (2)-(5) bekezdés, 171. §, 174. §, 175/B. §], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [Btk. 197. és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatalos személy elleni bűncselekmények (Btk. XV. fejezet V. cím), embercsempészés (Btk. 218. §), közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §), terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), a Btk. 263/A. §-ának (5) bekezdésében meghatározott - a különös visszaesés szempontjából a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel bűncselekményhez hasonló - bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 266/A. §), állatkínzás (Btk. 266/B. §), garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás (Btk. 273. §), természetkárosítás (Btk. 281. §), visszaélés kábítószer előállításához használt anyaggal (Btk. 283/A. §) vagy vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. XVIII. fejezet 316-324. § és 326-327. §) elkövetése miatt elítéltek, illetőleg vele szemben intézkedést alkalmaztak, a büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban meghatározott bűnügyi nyilvántartásának időtartamáig, de legalább a jogerős döntés meghozatalát követő három évig;
d) akit bűncselekmény bűnszervezetben történt elkövetése miatt elítéltek, illetve, ha vele szemben bűncselekmény bűnszervezetben történt elkövetése miatt intézkedést alkalmaztak, a büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban meghatározott bűnügyi nyilvántartásának időtartamáig, de legalább a jogerős döntés meghozatalát követő három évig;
e) aki ellen a c) és d) pontban meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás folyik;
f) aki ellen ipari robbantóanyaggal és pirotechnikai termékekkel, lőfegyverrel, közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés, rendzavarás, sportrendezvény rendjének megbontása, számszeríj vagy szigonypuska jogellenes használata, veszélyes fenyegetés, jogosulatlan vadászat, természetvédelmi szabálysértés elkövetése miatt büntetést szabtak ki vagy intézkedést alkalmaztak, a szabálysértési határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig;
g) aki az engedély kiadására vonatkozó kérelmében valótlan adatot közöl, illetve a kérelemmel összefüggő valós adatot elhallgat vagy a fegyverre, lőszerre (töltényre) lőszerelemre, lőtérre vonatkozó jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegi, a kérelem benyújtásától, illetve a visszavonó határozat jogerőre emelkedését követő két évig.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételeket a jogi személy vezető tisztségviselői, egyéb, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a tevékenységért felelős vezető tekintetében kell vizsgálni.
4. §
(1) A lőfegyver, a lőfegyverdarab, a lőszer (lőszerelem), a flóbert töltény, a festéklövő fegyver, a gáz- és riasztófegyver, a gáz- és riasztótöltény, a légfegyver, a színházi fegyver gyártását, a Magyar Köztársaság területén történő forgalmazását, a lőfegyver, a lőszer (lőszerelem) kereskedelmi célú, kivitelét, a tevékenység helye, az ország területén történő átszállítását, behozatalát a Magyar Köztársaság területére történő határátlépés helye szerint illetékes megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság engedélyezi.
(2) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a lőfegyver, a lőfegyverdarab, a lőszer, a lőszerelem, a színházi fegyver javítását, megszerzését és tartását, a légfegyver javítását, a gáz- és riasztófegyver viselését, a lőfegyver hatástalanítását, a muzeális fegyver sportlövészeti célú használatát, a polgári rendeltetésű lőtér, a lőfegyver- és lőszer (lőszerelem) tárolóhely üzemeltetését a kérelmező lakóhelye, szervezet esetén a tevékenység helye szerint illetékes rendőrkapitányság, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti szolgálati ágába tartozó osztálya engedélyezi.
(3) Az "A" kategóriába tartozó tűzfegyver, lőszer megszerzését és tartását a kérelmező, szervezet a tevékenységének helye szerint illetékes megyei (budapesti) rendőrfőkapitányság engedélyezi.
(4) A lőfegyver és a hozzá tartozó lőszer önvédelmi vagy személy- és vagyonvédelmi célra történő megszerzését és tartását, a tárolásukra szolgáló tárolóhely üzemeltetését, az önvédelmi vagy személy- és vagyonvédelmi célra tartott lőfegyver hatástalanítását, a lőfegyver kiállítását, valamint a hangtompító megszerzését és tartását a kérelmező lakóhelye, szervezet esetén a tevékenység helye szerint illetékes megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság engedélyezi.
(5) Az európai lőfegyvertartási engedély kiadása és a lőfegyver, lőszer nem kereskedelmi célú kivitele a (2) —(4) bekezdésben meghatározott hatóság hatáskörébe tartozik.
5. §
Az engedélyt, ideértve az európai lőfegyvertartási engedélyt is, haladéktalanul vissza kell vonni, ha
a) a kiadásának valamely feltétele már a kiadáskor sem állt fenn;
b) a kiadásának valamely feltétele később megszűnik;
c) az engedéllyel rendelkező az Ftv.-ben és az e rendeletben meghatározott kötelezettségét megszegi.
A fegyver gyártására, forgalmazására, javítására, hatástalanítására, kiállítására vonatkozó szabályok
6. §
(1) Fegyver csak akkor hozható kereskedelmi forgalomba, ha azt a külön jogszabály szerint egyedi vagy típusjóváhagyó vizsgálattal a biztonságos működés céljából megvizsgálták, alkalmasságát a beütött próbajel igazolja, valamint egyedi azonosításra alkalmas gyártási (azonosítási) számmal látták el, lőfegyver esetében nem alkalmas arra, hogy más tárgy benyomását keltse, továbbá a vadászathoz vagy sportlövészethez szükséges mértéken túl nem alkalmas az összehajtásra, megrövidítésre, a gyorsított szétszerelésre és átalakításra, és az egyedi vizsgálatról megfelelőnek minősített értékelésű tanúsítvánnyal rendelkezik.
(2) Cserélhető csövű tűzfegyver fődarabjait egyedi azonosításra alkalmas gyártási számmal kell ellátni, ennek hiányában a tűzfegyver, illetve a fődarab nem hozható kereskedelmi forgalomba.
(3) Az egyedi vizsgálat elvégzéséről tanúsítvánnyal rendelkező lőfegyver kivételével lőfegyver csak a fegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezet szemlézéséről kiadott tanúsítvány birtokában forgalmazható.
7. §
A kereskedelmi célból behozott, kivitt és átszállított lőfegyverekről az engedéllyel rendelkező köteles a 16. számú melléklet szerinti adatokat 3 munkanapon belül az Országos Rendőr-főkapitányságnak bejelenteni. A feltételek megléte esetén a bejelentés elektronikus úton is teljesíthető.
8. §
(1) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a lőfegyver, lőszer behozatalához, kiviteléhez és átszállításához szükséges engedély kiadására irányuló kérelemnek a (2) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia, az engedély formáját és tartalmát a 16. számú melléklet határozza meg.
(2) A lőfegyver, lőszer kivitelére, behozatalára, átszállítására irányuló kérelemnek a 14. számú melléklet szerint tartalmaznia kell
a) a lőfegyvert, lőszert (lőszerelemet) eladó vagy a lőfegyvertől, lőszertől (lőszerelemtől) megváló természetes személy és az azt megvásároló vagy megszerző személy természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakóhelyét, szervezet esetén az annak azonosításához szükséges adatokat, nem kereskedelmi célú kivitel esetén a lőfegyver tulajdonosa természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét;
b) a lőfegyver, lőszer (lőszerelem) azonosító adatait, beleértve annak a törvény szerinti kategóriába sorolását, valamint annak jelzését is, hogy a fegyver, lőszer a kézi lőfegyverek próbabélyegeinek kölcsönös elismeréséről Brüsszelben, 1969. július 1-jén kötött Egyezmény szerint történő ellenőrzésen részt vett;
c) lőszer és lőszerelem szállítás esetén az ADR és a RID szerinti nemzetközi azonosító számát;
d) azt a címet, ahová a lőfegyvert, lőszert (lőszerelemet) küldeni vagy szállítani kell;
e) az elküldendő vagy szállítandó lőfegyverek, lőszerek (lőszerelemek) darabszámát;
f) a szállítóeszközt;
g) az indulás és az érkezés várható időpontját;
h) tranzitszállítás esetén az érintett országok megnevezését.
(3) A lőfegyver, lőszer (lőszerelem) kereskedelmi célú behozatalára kiadott engedély egy évig érvényes.
9. §
A fegyver és lőszer gyártását, az elkészített alkatrészek összeszerelését végző személynek és a személyt közvetlenül irányító, felügyelő vagy ellenőrző személynek gyártásra jogosító szakképzettséggel kell rendelkeznie. Ennek igazolása az engedély kiadásának feltétele.
10. §
(1) A fegyver gyártását, forgalmazását vagy javítását végző személy szakképzettségeként előírt képesítésnek kell tekinteni a puskaműves, fémipari technikus, gépész-üzemmérnöki, gépészmérnöki oklevelet, a fegyvermesteri szakvizsgát, valamint forgalmazási tevékenység esetén a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságon letett fegyverforgalmazási vizsgát.
(2) A fegyverforgalmazási vizsga eredményéről a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság bizonyítványt ad ki. A vizsgakérdéseket és szabályait a 10. számú melléklet, a vizsgabizonyítvány formáját és tartalmát a 11. számú melléklet tartalmazza.
(3) A vizsgabizottság tagjait a megyei (budapesti) rendőrfőkapitány jelöli ki, egy tagjának puskaművesi, fegyvermesteri szakvizsgával vagy igazságügyi fegyverszakértői képesítéssel kell rendelkeznie.
(4) A fegyverforgalmazási vizsga letételére kell kötelezni azt a személyt, akinek az engedélyét az 5. § c) pontja alapján vonták vissza.
(5) A vizsgabizonyítványt a vizsga napján kell kiállítani és a vizsgázónak átadni.
(6) A fegyverforgalmazási vizsgáért díjat kell fizetni.
11. §
(1) A fegyver gyártását, forgalmazását, a lőfegyver hatástalanítását végző, valamint a lőfegyver-kiállítás lebonyolításában közreműködő személynek rendelkeznie kell a tevékenység helye szerint illetékes megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságnak, javítási tevékenység esetén a rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőrfőkapitányság igazgatásrendészeti szolgálati ágba tartozó osztályának, a 3. § (1) bekezdésében foglaltak ellenőrzése alapján kiadott hozzájárulásával.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás visszavonására az 5. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdésben említett hatóság, a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény 19. §-ának a) és 29. §-ának b) pontja alapján jogosult a bűnügyi nyilvántartás adatainak megismerésére.
12. §
A forgalmazási és javítási tevékenységet közvetlenül végző személyeket a 4. számú mellékletben meghatározott engedéllyel kell ellátni.
13. §
A fegyver, lőszergyártására, forgalmazására, javítására engedély abban az esetben adható, ha a kérelmező, illetve a 3. § (2) bekezdésében meghatározott személy a Magyar Köztársaság területén a fegyver, lőszer tárolásának e rendeletben meghatározott feltételeivel rendelkezik, illetve biztosítja, valamint nem áll a 3. § (1) bekezdésében foglalt kizáró feltételeinek hatálya alatt.
14. §
(1) A fegyver gyártása, forgalmazása, javítása iránti kérelemnek a 3. számú mellékletben foglalt adatokat kell tartalmaznia.
(2) A határozattal kiadott gyártási, forgalmazási, javítási engedélyben fel kell tüntetni
a) a gyártási, forgalmazási vagy javítási tevékenység folytatásának helyét, a fegyver, lőszer (töltény) raktározásának helyét, módját;
b) gyártási engedély esetén az egy gyártási folyamatban készíthető fegyverek típusát, jellemzőit, valamint a raktári készletet;
c) forgalmazási engedély esetén a raktári készleten tárolható fegyverek, lőszerek (töltények), lőszerelemek fajtáját és mennyiségét;
d) a 11. § (1) bekezdése szerinti hozzájárulással rendelkező személyeket.
(3) A gyártási, a forgalmazási vagy a javítási tevékenységre kiadott engedély visszavonásig, az alkalmazotti hozzájárulás 5 évig, a lőfegyver kiállítási engedély az engedélyben meghatározott időpontig érvényes.
(4) A gyártási vagy forgalmazási engedéllyel rendelkező köteles az 5-8. számú mellékletek szerinti adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság részére 3 munkanapon belül bejelenteni. A feltételek megléte esetén a bejelentés elektronikus úton is teljesíthető.
15. §
(1) Fegyvergyártási tevékenység esetén a gyártó köteles negyedévenként az általa gyártott és raktározott fegyvert leltározni és erről jegyzőkönyvet felvenni.
(2) Fegyver, lőszer (töltény) és lőszerelem forgalmazási tevékenység esetén
a) a forgalmazásra átvett lőfegyverről két példányban a 12. számú mellékletben meghatározott átvételi elismervényt kell adni;
b) a lőfegyver tartására engedéllyel rendelkező személytől, illetve a tartási engedéllyel rendelkező szervezet kereskedelmi meghatalmazottjától vehető át;
c) a lőfegyver megszerzésére engedéllyel rendelkező személynek, illetve megszerzési engedéllyel rendelkező szervezet kereskedelmi meghatalmazottjának adható át;
d) az eladott lőfegyver adatait, az eladás időpontját a megszerzési engedélyben fel kell tüntetni, a vásárlást aláírással és az üzlet bélyegzőlenyomatával kell igazolni;
e) lőszer csak megszerzési vagy tartási engedéllyel rendelkezőnek adható át, a megszerzett, illetve a tartási engedélybe bejegyzett lőfegyver kaliberjelének figyelembevételével;
f) muzeális fegyver működtetéséhez szükséges lőszerelem (fekete lőport vagy a fekete lőpor kiváltására gyártott lőport) csak sportlövészettel foglalkozó sportegyesület kereskedelmi meghatalmazottja részére értékesíthető;
g) a lőfegyver, lőszer és lőszerelem tartásáról és forgalmazásáról, a forgalmazási tevékenységet engedélyező hatóság által előzetesen hitelesített nyilvántartó könyvet kell vezetni;
h) a nyilvántartásokat naponta le kell zárni és azok adatait a raktárkészlettel naponta egyeztetni kell.
(3) Fegyverjavítási tevékenység esetén
a) a javítási engedéllyel rendelkező a fegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezet által selejtezésre utalt lőfegyvert a tartásra jogosulttól alkatrésznek megvásárolhatja;
b) az alkatrésznek megvásárolt és a javításra átvett lőfegyverről a 12. számú mellékletben meghatározott átvételi elismervényt kell adni, két példányban, az átvételi elismervényen fel kell tüntetni a vásárlás vagy a javítás tényét;
c) a javításra leadott lőfegyver és a fegyvertartási engedély adatait a 9. számú melléklet szerint - a javítási tevékenységet engedélyező - hatóság által hitelesített - nyilvántartókönyvben kell vezetni;
d) a c) pontban említett nyilvántartókönyv elkülönített részében nyilvántartást kell vezetni a megvásárolt lőfegyverekről, fődarabokról és azok hasznosításáról;
e) a nyilvántartásokat naponta le kell zárni és azok adatait a raktárkészlettel egyeztetni kell;
f) fegyverellenőrzés és belövés céljára jogosult lőszer megszerzésére és tartására.
(4) A fegyverjavítási engedéllyel rendelkező a javításra átvett lőfegyvert (gáz- és riasztófegyvert) a javítást követően köteles vizsgálatra a fegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezetnek bemutatni, ha
a) a lőfegyver a szükséges próbajellel, gyártási (azonosítási) számmal és tanúsítvánnyal nincs ellátva;
b) a lőfegyver (gáz- és riasztófegyver) javítása során a fokozott igénybevételnek kitett alkatrészek (zárszerkezet, zártest, cső, csőszerkezet, tok, váz és szán) valamelyikét kicserélték vagy méretét megváltoztatták;
c) a lőfegyver (gáz- és riasztófegyver) javítása során fődarabcsere történt.
16. §
A fegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezet az általa balesetveszélyesnek minősített és selejtezésre utalt fegyverekről 3 munkanapon belül jegyzőkönyvet küld a lőfegyver tartására engedéllyel rendelkező személy lakóhelye szerint illetékes rendőrhatóságnak.
17. §
A gyártási, forgalmazási, javítási engedéllyel rendelkező köteles a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti szolgálati ágba tartozó osztályának 3 munkanapon belül bejelenteni
a) az engedélyben szereplő adatok megváltozását;
b) az engedélyezett tevékenység teljes vagy részleges, legfeljebb 180 napig tartó felfüggesztését, illetve beszüntetését.
18. §
Lőfegyver hatástalanítását a külön jogszabályban kijelölt szervezet végezheti. A lőfegyver hatástalanításának szabályait a 21. számú melléklet határozza meg.
19. §
A lőfegyver-kiállítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kiállítás helyét, időtartamát, a helyiség alaprajzát;
b) a kiállítás szervezéséért felelős személy(ek) természetes személyazonosító adatait;
c) a biztonsági berendezések és a kiállítás őrzésvédelmének leírását;
d) a kiállítandó lőfegyverek azonosító adatait.
20. §
(1) Fegyver, lőszer (töltény), lőszerelem, hatástalanított lőfegyver kizárólag az erre a célra szakosodott, nyílt árusítású üzletben vagy a részben e célra szakosodott egyéb üzlet (a továbbiakban együtt: fegyverszaküzlet) megfelelően elkülönített helyiségében, valamint lőfegyver-kiállításon forgalmazható.
(2) A fegyverszaküzletben a fegyvereket, a hatástalanított lőfegyvereket csak az üzlet nyitva tartása alatt, zárt fegyverállványon lehet bemutatni.
(3) Az egyszemélyes kiszolgálással működő fegyverszaküzleteknél távirányítással működtethető elektromos beléptető rendszert kell létrehozni.
(4) A fegyverszaküzletben a fegyverek, a hatástalanított lőfegyverek, lőszerek (töltények) és lőszerelemek tárolására szolgáló helyiséget biztonságosan zárható módon el kell különíteni az eladótértől és az ügyfélteret az eladótértől rögzített kiszolgáló pulttal kell elválasztani.
(5) A fegyverszaküzletet 24 órán keresztül folyamatos figyelést biztosító, telepített rendszerhez kapcsolódó, illetéktelen behatolást érzékelő elektronikus jelzőrendszerrel és ahhoz kapcsolódó külső riasztó egységgel kell ellátni, valamint rejtett kapcsoló vagy távirányító használatával biztosítania kell a pánikriasztás lehetőségét, a nyitva tartás során bekövetkező jogellenes cselekmények jelzése érdekében.
Fegyver, lőszer, lőszerelem megszerzése és tartása
21. §
(1) E rendelet alapján a 6. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő lőfegyver, lőfegyverfődarab megszerzése és tartása engedélyezhető.
(2) Külső formájában automata szerkezetű lőfegyverre hasonlító félautomata lőfegyver csak sportlövészetre engedélyezhető.
22. §
Lőfegyver, lőszer megszerzése és tartása munkavégzési célra
a) lőfegyver-kereskedő egyéni vállalkozónak, lőszerpróbára;
b) lőtér üzemeltetésére engedéllyel rendelkező egyéni vállalkozónak, a lőtér üzemeltetési engedélyben és a lőtér-szabályzatban meghatározott lőfegyverre;
c) igazságügyi fegyverszakértőnek feladatköréhez kapcsolódóan;
d) és annak a személynek engedélyezhető, akinek a foglalkozása gyakorlásához a szolgálati lőfegyver tartását külön törvény írja elő.
23. §
(1) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában sportlövészetre legfeljebb három darab hosszú és kettő darab rövid lőfegyver, valamint ezekhez tartozó lőszer megszerzése és tartása annak a sportolónak engedélyezhető, aki igazolt, az országos sportági szakszövetség által kiadott, érvényes versenyengedéllyel rendelkező minősített sportlövő és rendszeres sporttevékenysége alapján a saját tulajdonú lőfegyver tartását az országos sportági szakszövetség javasolja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően az országos sportági szakszövetség javaslatára a sportlövőnek háromnál több hosszú és kettőnél több rövid lőfegyver megszerzése és tartása is engedélyezhető.
(3) Az (1) bekezdés rendelkezésének alkalmazása során minősített sportlövő az, akinek az országos sportági szakszövetség által kiadott minősítése van.
(4) Sportlövőnek sportlőfegyver megszerzése, illetve tartása engedélyezhető. A 22 Short, 22 Long Rifle kaliberjelű sportlőfegyver megszerzését és tartását a rendőrség a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottól eltérően - a törvényes képviselő hozzájárulásával - a tizenhatodik életévét betöltött sportlövő részére engedélyezheti.
24. §
Sportvadászatra lőfegyver, lőszer megszerzése és tartása annak a személynek engedélyezhető, aki a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényben (a továbbiakban: Vtv.) a sportvadászati tevékenység gyakorlásához meghatározott személyi feltételeinek megfelel. Vadásznak a Vtv.-ben nem tiltott lőfegyver, lőszer megszerzése és tartása engedélyezhető.
25. §
(1) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában önvédelmi célra rövid lőfegyver és lőszer megszerzése és tartása annak engedélyezhető, aki bizonyítja, hogy élete, testi épsége - tűzfegyverrel elhárítható veszélyhelyzet fennállása miatt - fokozott védelmet igényel.
(2) Önvédelmi célra kettő darab rövid lőfegyver megszerzése, tartása engedélyezhető.
26. §
(1) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában lőfegyver megszerzésére és tartására engedély csak akkor adható, ha a kérelmező személy
a) nem áll a 3. § (1) bekezdésében foglalt kizáró rendelkezések hatálya alatt;
b) külön jogszabályban meghatározottak szerint a lőfegyvertartásához előírt egészségi alkalmasságát igazolja;
c) külön jogszabály szerint a lőfegyver tartásához szükséges elméleti ismereteket és gyakorlati jártasságát igazoló vizsgát tesz és a vizsgabizottság megítélése szerint a lőfegyver biztonságos kezelésére és használatára képes;
d) a lőfegyver, lőszer tárolásának e rendeletben meghatározott feltételeivel rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott vizsgáért díjat kell fizetni.
(3) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában hosszú lőfegyver tartásához szükséges elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsgát az elméleti és gyakorlati részből álló, az Országos Rendőr-főkapitányság által kijelölt vizsgabizottsági tag részvételével tartott Állami Vadászvizsga helyettesíti.
(4) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a sportlőfegyver tartásához szükséges elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsgát a sportlövő versenybírák esetében a Versenybírói Igazolvány, a sportlövő edzők esetében az Edzői Oklevél helyettesíti.
(5) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a Rendőrség, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás, a Magyar Honvédség és a Határőrség hivatásos és szerződéses állományú tagjának lőfegyver megszerzése és tartása az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel hiányában is engedélyezhető.
(6) Az Európai Unió más tagállamában lakóhellyel rendelkező személy részére lőfegyver tartása akkor engedélyezhető, ha a lakóhely szerinti tagállam illetékes hatósága ezzel előzetesen egyetértett.
(7) A 26. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti vizsga letételére kell kötelezni a lőfegyver megszerzését és tartását kérelmező személyt, ha lőfegyvertartási engedélyét az 5. § c) pontja alapján vonták vissza.
27. §
(1) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a kizárólag 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú lövedék kilövésére alkalmas tűzfegyver megszerzése és tartása céllövészetre a 20. számú melléklet szerint, a 28. § (1) bekezdésének b) —g) pontjában említett szervezetnek és az 1. számú melléklet szerint annak a személynek engedélyezhető, aki tizennyolcadik életévét betöltötte és nem áll a 3. § (1) bekezdésének c) —e) pontjában foglalt kizáró rendelkezések hatálya alatt.
(2) Gáz- és riasztófegyver - önvédelmi célú viselése a 2. számú melléklet szerint - annak a személynek engedélyezhető, aki tizennyolcadik életévét betöltötte és nem áll a 3. § (1) bekezdésének c) —e) pontjában foglalt kizáró rendelkezések hatálya alatt.
(3) Jogi személy esetén az (1) bekezdésben foglalt feltételeket a jogi személy vezető tisztségviselői, egyéb, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a tevékenységért felelős vezető tekintetében kell vizsgálni.
28. §
(1) Lőfegyver, lőszer megszerzésére és tartására a következő szervezetek kaphatnak engedélyt:
a) hosszú lőfegyverre az erdő- és vadgazdálkodással, vadászattal, vadkereskedelemmel, erdészettel, természetvédelemmel foglalkozó gazdálkodó szervezet, közigazgatási szerv, egyesület, egyesületek megyei és országos szövetsége, a hivatásos és sportvadászok kamaraként működő köztestülete, tudományos kutatóintézet, felsőoktatási intézmény, nevelési-oktatási intézmény, ha bizonyítja, hogy feladatainak ellátásához szükséges a lőfegyver;
b) sportlőfegyverre a sportlövészettel foglalkozó, nyilvántartásba vett sportegyesület, ha az országos sportági szakszövetség a szövetségi tagságot igazolja;
c) sportlövészetre, illetve lövészeti oktatásra az, amely az adott típusú és kaliberjelű lőfegyverre kiadott lőtér-üzemeltetési engedéllyel, valamint lőtérszabályzattal rendelkezik;
d) a polgári célra felhasználható lőfegyverek, lőszerek és hatástalanított lőfegyverek vizsgálatára, valamint lőfegyverek és lőszerek hatástalanítására jogosult (kijelölt) szervezet, feladatai ellátására;
e) az igazságügyi fegyverszakértői vizsgálattal foglalkozó szervezet, valamint muzeális intézmény a feladatköréhez kapcsolódóan;
f) lőszerpróbára az, amely a lőszer gyártására jogosító engedéllyel rendelkezik;
g) rövid lőfegyverre az, amely a saját vagy mások vagyonát hivatásszerűen őrzi, mások életét, testi épségét hivatásszerűen védi, ha bizonyítja, hogy feladatainak ellátásához szükséges a lőfegyver.
(2) Igazságügyi fegyverszakértői vizsgálattal foglalkozó és lőszergyártási engedéllyel rendelkező szervezetnek, valamint muzeális intézménynek, feladatkörére tekintettel "A" kategóriába tartozó lőszer és automata lőfegyver, valamint hangtompító megszerzése és tartása is engedélyezhető.
29. §
Lőfegyver, lőszer megszerzésére és tartására jogosító engedély a 28. §-ban meghatározott szervezet részére csak akkor adható, ha a kérelmező szervezetnél a lőfegyverek, lőszerek tárolásával, átadásával megbízott személy rendelkezik a 26. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott feltételekkel, és a szervezet a Magyar Köztársaság területén a lőfegyver, lőszer tárolásának e rendeletben meghatározott feltételeivel rendelkezik.
30. §
(1) Muzeális fegyver sportlövészeti célú használata csak sportlövészettel foglalkozó sportegyesületnek engedélyezhető.
(2) Muzeális fegyver akkor használható sportlövészetre, ha biztonságos működését a fegyverek és lőszerek bevizsgálására kijelölt szervezet tanúsítja.
(3) Muzeális fegyvert sportlövészetre csak sportegyesület tagja használhat.
(4) Muzeális fegyver önvédelmi célra nem viselhető.
31. §
(1) Színházi fegyver színházak, színpadi és egyéb előadások megtartásával vagy filmforgatásban közreműködő gazdálkodó szervezetnek és hagyományőrző egyesületnek engedélyezhető.
(2) A lőfegyver, lőszer megszerzési és tartási engedélyt a kérelmező személyesen, a szervezet a kereskedelmi meghatalmazottja útján veheti át.
32. §
(1) A fegyver, lőszer tartására kiadott engedélyt tartalmazó okmány - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában -öt évig érvényes, érvényességi ideje kérelemre alkalmanként további öt évre meghosszabbítható, ha az engedély kiadására vonatkozó feltételek - azok ismételt vizsgálata alapján - biztosítottak, és a kérelmező az engedély meghosszabbítását legalább 30 nappal az érvényességi idő lejártának határnapja előtt kezdeményezi. A feltételek ismételt vizsgálata a lőfegyver tartásához szükséges elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsga megismétlésére nem terjed ki.
(2) A kizárólag 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú lövedék kilövésére alkalmas tűzfegyver és a színházi fegyver tartására, a gáz- és riasztófegyver viselésére, a muzeális fegyver sportlövészet célú használatára kiadott engedély visszavonásig érvényes.
(3) A fegyver megszerzési engedély 90 napig érvényes.
(4) A megszerzési engedéllyel rendelkező 5 munkanapon belül köteles az engedélyező hatóságnak a birtokba vett lőfegyvert a fegyvertartási engedély kiállítása céljából bemutatni. A lejárt engedélyt a hatóságnak az érvényességi időpont lejártát követő 5 munkanapon belül vissza kell adni.
33. §
(1) A fegyver megszerzésére és tartására irányuló kérelmet természetes személy esetén a 17. számú melléklettel, szervezet esetén a 18. számú melléklettel rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani.
(2) A megszerzési engedélyt a 19. számú melléklettel rendszeresített nyomtatványon kell kiállítani.
34. §
(1) A személy részére kiadott, lőfegyver tartását engedélyező okmány tartalmazza
a) az okmány birtokosának természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét;
b) az engedélyezett lőfegyver(ek) azonosító adatait;
c) az engedély bejegyzésének keltét, érvényességi idejét;
d) a lőfegyvertartáshoz szükséges egészségi alkalmasság igazolására szolgáló bejegyzéseket;
e) az egyéb hatósági bejegyzéseket.
(2) Az önvédelmi célú lőfegyver tartását külön - az (1) bekezdésben meghatározott - okmányban kell engedélyezni.
35. §
(1) Szervezet részére az öt évig érvényes lőfegyvertartási engedély kiadása határozattal történik. A határozatban foglalt lőfegyverekre a 20. számú mellékletben meghatározott alkalmazotti megszerzési és tartási engedélyt kell kiállítani.
(2) Az (1) bekezdésben említett határozatban fel kell tüntetni azokat a személyeket, alkalmazottakat (a továbbiakban együtt: alkalmazott), akik a fegyver kezelését (tárolás, kiadás, visszavétel) végzik, a fegyvert használhatják.
(3) A szervezet vezetője köteles gondoskodni a lőfegyver használatára jogosult alkalmazottak rendszeres, de évente legalább négy alkalommal történő lőkiképzéséről.
Kárt okozó vad elejtése
36. §
(1) Lakott területen a kárt okozó vad elejtéséhez az elejtés helye szerint illetékes rendőrkapitányság engedélye szükséges.
(2) Az (1) bekezdésben említett engedély kiadása iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) az elejtést irányító és a résztvevő nevét, személyi adatait, a fegyvertartási engedély adatait;
b) az elejtés pontos helyét, idejét;
c) az érintett helyi önkormányzat egyetértő állásfoglalását;
d) a területileg illetékes vadászatra jogosult szerv egyetértő állásfoglalását;
e) a biztonsági intézkedéseket, a lakosság tájékoztatásának módját.
Lőfegyver, lőszer átadása, átengedése
37. §
(1) Lőfegyver, lőszer - a (6)-(7) bekezdésben foglaltak kivételével - lőfegyver-kereskedőnek, a fegyver és lőszer vizsgálatára kijelölt szervezetnek és annak adható át, aki az átadott lőfegyvertartási céljának és jellegének megfelelő lőfegyver tartására jogosító engedéllyel rendelkezik.
(2) A fegyver és lőszer vizsgálatára kijelölt szervezet és a lőfegyver-kereskedő részére történő átadás kivételével a lőfegyver átadását az átadás helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak írásban be kell jelenteni. A bejelentés átvételéről a rendőrkapitányság igazolást ad ki, melynek egy példányát az átadó, egy példányát az átvevő az átadás időtartama alatt köteles megőrizni. (Nyomtatvány)
(3) Vadászlőfegyver és a hozzá tartozó lőszer vadászatra vadászlőfegyver tartására jogosultnak átengedhető.
(4) Sportlőfegyver és a hozzá tartozó lőszer sportlövészetre sportlőfegyver tartására jogosultnak átengedhető.
(5) A lőtér üzemeltetője lőfegyverét, lőszerét a lőtéren átengedheti lőgyakorlatot is magába foglaló szakképzésben résztvevő személynek és annak a tizennyolcadik életévét betöltött személynek, aki a lőfegyver megszerzéséhez szükséges tanfolyamon, lőgyakorlaton vesz részt.
(6) A sportegyesület lőfegyverét és lőszerét a sportegyesület igazolt sportolójának a sporttevékenység (edzés, verseny), illetve az ezekre történő szállítás időtartamára átadhatja.
(7) A 28. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet lőfegyverét, lőszerét a 35. § (2) bekezdés szerinti határozatban feltüntetett, a vele írásban foglalt szerződés alapján munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban lévő, a lőfegyver megszerzéséhez és tartásához szükséges - e rendeletben meghatározott - feltételekkel rendelkező személynek, a szerződésben meghatározott feladat tényleges ellátásának időtartamára átadhatja.
A fegyverek tartására vonatkozó szabályok
38. §
(1) A lőfegyver, gáz- és riasztófegyvert tartó személy
a) lakott területen, közterületen, nyilvános helyen, közforgalmú közlekedési eszközön - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - vadászlőfegyverét vagy sportlőfegyverét csak ürítve, tokban, sportcélú rövid lőfegyverét üres tárral, a fegyver, a tár és a lőszer elkülönített csomagolásával, zárt dobozban vagy egyéb zárt tárolóeszközben szállíthatja;
b) lakott területen, közterületen, nyilvános helyen, közforgalmú közlekedési eszközön önvédelemre, személy- és vagyonvédelemre engedélyezett rövid lőfegyverét, viselé-si engedély esetén gáz- és riasztófegyverét betárazva, a véletlen elsülés ellen biztosítva, rejtve viselheti;
c) fegyverét nem szállíthatja, nem viselheti és nem használhatja szeszes italtól befolyásolt állapotban, illetve, ha szervezetében kábítószer, illetve pszichotrop anyag van;
d) a fegyverét kizárólag ürített állapotban, olyan helyen tisztíthatja, ahol más személy életét és testi épségét nem veszélyezteti;
e) a lőfegyver szállításakor, viselésekor és használatakor köteles a lőfegyvertartási engedélyt, gáz- és riasztófegyver viselésekor a viselési engedélyt magánál tartani;
f) köteles az engedély kiadására irányuló kérelemben szereplő adatok és a lőfegyvertárolóhely megváltozását 5 munkanapon belül a lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányságnak bejelenteni;
g) köteles lőfegyverét a lőfegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezetnek bemutatni és a lőfegyver vizsgálatát elvégeztetni
ga) az e rendeletben meghatározott javítást, fődarabcserét követően,
gb) lőfegyver, színházi fegyver esetében a fegyver vizsgálati tanúsítványában megadott érvényességi határidő lejártakor, de legalább tíz évenként,
gc) a lőfegyverek és lőszerek vizsgálatáról szóló külön jogszabályban meghatározott egyéb esetekben;
h) a lőfegyver tanúsítványát a lőfegyvertartási engedélyben kell tartani;
i) nagy teljesítményű acélsörétes lőszert csak olyan sörétes puskából lőhet ki, amelyet acélsörétes lőszer használatára bevizsgáltak és a bevizsgálás a lőfegyveren jelölve van;
j) lőfegyverét, gáz- és riasztófegyverét annak vizsgálatáról kiállított tanúsítványban megadott idő lejárta után a próbajel érvényesítéséig, illetőleg a próbajel érvénytelenítése esetén nem használhatja;
k) ha lőfegyverét eladta, az annak átvételéről kapott elismervényt, vagy a megszerzési engedély eladói igazolását köteles a lőfegyvertartási engedéllyel együtt, az azt kiállító rendőri szervnek 5 munkanapon belül bemutatni;
l) munkavégzési célú lőfegyverét, a lőfegyver tartásához szükséges alkalmazási feltétel, munkakör megszűnését követő 3 munkanapon belül az engedélyt kiadó hatóságnak köteles beszolgáltatni;
m) megszerzési engedély birtokában jogosult a forgalmazótól vagy érvényes lőfegyvertartási engedéllyel rendelkezőtől lőfegyvert vásárolni.
(2) Szervezet esetén az (1) bekezdésf)-l) pontjában foglaltak végrehajtásáért a szervezet vezetője felelős.
(3) Az önvédelmi célú lőfegyver tartására engedéllyel rendelkező személy köteles évente legalább egy alkalommal lőgyakorlaton részt venni, és a lőtérnapló alapján kiállított igazolást 5 munkanapon belül a lakóhelye szerint illetékes megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságnak leadni.
(4) A fegyver az engedélyezett célra, valamint lőtéren lőgyakorlatra használható.
(5) Az a személy (szervezet), aki (amely) lőfegyver megszerzési vagy tartási engedéllyel rendelkezik, lőfegyverének, valamint engedélyének elvesztését vagy eltulajdonítását köteles az elvesztés, illetve az eltulajdonítás helye és a lakóhelye (tevékenység helye) szerint illetékes rendőrkapitányságon - 3 munkanapon belül - bejelenteni. Az a személy, aki gáz- és riasztófegyver viselési engedéllyel rendelkezik, engedélyének elvesztését vagy eltulajdonítását köteles az elvesztés, illetve az eltulajdonítás helye és a lakóhelye (tevékenység helye) szerint illetékes rendőrkapitányságon 3 munkanapon belül bejelenteni.
(6) Az elveszett vagy eltulajdonított lőfegyver, a megszerzési, tartási vagy viselési engedély körözését, a bejelentés helye szerint illetékes rendőrkapitányság rendeli el.
39. §
(1) A kizárólag 7,5 joule vagy ennél kisebb csőtorkolati energiájú tűzfegyvert, a légfegyvert, a festéklövő fegyvert, gáz- és riasztófegyvert a hozzá tartozó lövedékektől, tölténytől elkülönítve, jól zárható helyen úgy kell tárolni, hogy ahhoz illetéktelen személyek ne férjenek hozzá.
(2) A kizárólag 7,5 joule vagy ennél kisebb csőtorkolati energiájú tűzfegyveren, a légfegyveren, a festéklövő fegyveren, a gáz- és riasztófegyveren olyan változtatás nem végezhető, amely annak csőtorkolati teljesítményét megnövelné, illetve azt a fegyver jellegének megváltoztatásával lőfegyverré alakítaná át.
(3) A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy csak cselekvőképes, nagykorú személy felügyelete mellett használhat festéklövő fegyvert, légfegyvert.
(4) A kizárólag 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú tűzfegyver, festéklövő fegyver, légfegyver lőtéren (pincelőtéren, szobai lőtéren), céllövöldében, bekerített magánterületen, a fegyver használatára vonatkozó biztonsági előírások betartása mellett, kizárólag sportlövészetre vagy céllövészetre használható.
(5) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kizárólag 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú légfegyver, számszeríj, szigonypuska közterületen, nyilvános helyen - ideértve az ott lévő járművek belső tereit is -, közforgalmú közlekedési eszközön csak zárt tárolóeszközben birtokolható (szállítható).
40. §
(1) Színházi fegyver színpadon vagy egyéb előadás, illetve filmforgatás vagy hagyományőrző bemutató helyszínén viselhető és használható.
(2) A színházi fegyverek kezelésére és tárolására, a tárolás helye szerint illetékes rendőrkapitányság hozzájárulásával, 18. életévét betöltött, cselekvőképes, büntetlen előéletű felelős személyt kell kijelölni. Színházi fegyver csak az előadás, a filmforgatás vagy a hagyományőrző bemutató időtartamára, az előadásban, a filmforgatásban, illetve a bemutatón közreműködő személynek adható át.
(3) A színházi fegyvert a hozzá tartozó tölténytől elkülönítetten, jól zárható helyen kell tárolni.
41. §
(1) Számszeríj kizárólag sportíjászatra, az e célra kijelölt helyen viselhető és használható a terület kezelőjének hozzájárulásával és a lőtérre vonatkozó biztonsági előírások alkalmazása mellett. A számszeríj viseléséhez és használatához védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye, illetve vadászterületen a vadászatrajogosult hozzájárulása is szükséges.
(2) Szigonypuska csak tudományos vagy állategészségügyi célra használható.
A lőfegyver, lőszer, lőszerelem tárolása
42. §
(1) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a lőfegyvert az engedélyes által állandóan lakott lakásban - szervezet esetén őrzött, vagy riasztó berendezéssel védett épületben - ürített állapotban, biztonsági zárral rendelkező lemezszekrényben, illetéktelen személyektől elzárva kell tárolni.
(2) Rövid lőfegyvert az (1) bekezdésben meghatározott egyéb feltételek betartása mellett, falhoz, padlóhoz vagy szekrényhez rögzített biztonsági zárral rendelkező lemezdobozban is lehet tárolni.
(3) A 10 darabot meghaladó darabszámú lőfegyver és 1000 darabot meghaladó lőszer, valamint "A" kategóriába tartozó lőfegyver tárolása esetén a tárolásra szolgáló helyiség nyílászáróit acélráccsal vagy ultraerős biztonsági fóliával kell ellátni.
(4) Ha a (3) bekezdésben említett lőfegyver vagy lőszer tárolása lakott területen kívül történik, a tárolóhelyet őrszemélyzettel kell őrizni vagy távfelügyeleti rendszerbe bekötött elektronikus riasztóberendezéssel kell ellátni.
(5) A lőszert a lőfegyvertől elkülönítve, biztonsági zárral rendelkező lemezszekrényben vagy falhoz, padlóhoz, szekrényhez rögzített biztonsági zárral rendelkező lemezdobozban, illetéktelen személyektől elzárva kell tárolni.
43. §
(1) Lőszerelemet eredeti gyári csomagolásában, nem lakás céljára szolgáló épület ablakkal rendelkező helyiségében, biztonsági zárral ellátott lemezszekrényben úgy kell tárolni, hogy ahhoz illetéktelenek ne férjenek hozzá.
(2) Feketelőpor és füstnélküli lőpor nem tárolható egy szekrényben. A csappantyút a lőportól egy lemezből készült elválasztóval el kell különíteni.
(3) Lőszerelemek tárolóhelyén kizárólag lőport és csappantyút lehet tartani. A lőszerelemek számára kialakított tárolóhelyen nem tartható 5 kg össztömegnél nagyobb mennyiségű lőpor és 2000 darabot meghaladó számú csappantyú.
(4) Lőpor és csappantyú tárolására szolgáló helyiségben nem lehet nyílt lánggal üzemelő berendezés, tilos a dohányzás és nyílt láng használata.
(5) A lőfegyver-kereskedő lőszer (lőszerelem) tárolóhelyének engedélyezésére irányuló eljárásban a tevékenység helye szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, Budapesten a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság szakhatóságként vesz részt.
Ellenőrzés
44. §
(1) A jogszabályban és az engedélyben meghatározott kötelezettségek betartását a rendőrség ellenőrzi.
(2) Az engedéllyel rendelkező köteles az ellenőrzést lehetővé tenni, az ellenőrzést végző rendőrt a fegyver vagy lőszer tárolására szolgáló helyiségbe beengedni, részére a szükséges tájékoztatást, felvilágosítást megadni, felhívására a fegyvert és lőszert, valamint az ellenőrzéshez szükséges okmányokat részére átadni.
(3) Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni és azt az ellenőrzés napjától számított 5 munkanapon belül az ellenőrzött személlyel, illetve az engedéllyel rendelkezővel ismertetni kell.
Lőfegyverek kivitele, behozatala, átszállítása
45. §
E rendelet eltérő rendelkezése hiányában lőfegyver, lőszer kivitelére, behozatalára, átszállítására engedélyt az kaphat, aki (amely) annak gyártására, javítására, forgalmazására, megszerzésére vagy tartására vonatkozó - e rendelet alapján kiadott - engedéllyel rendelkezik.
46. §
(1) Külföldi állam belső joga szerint védetté nyilvánított személy vagy nemzetközi szervezet tisztségviselője, illetve védelmét ellátó biztonsági személyzet tagja lőfegyverének és lőszerének behozatalát, kivitelét, az ország területén való átszállítását a Külügyminisztérium javaslatára az Országos Rendőr-főkapitányság engedélyezi.
(2) Az engedély kiadása a 15. számú mellékletben meghatározott lőfegyver (lőszer) kísérő igazolvány (engedély) kiállításával történik. Az engedély kiadása viszonosság esetén díjmentes.
(3) A (2) bekezdés szerinti lőfegyver (lőszer) kísérő igazolvány érvényességi idején belül a lőfegyver, lőszer tartására és viselésére és kivitelére is jogosít.
47. §
(1) Az a személy vagy szervezet, aki (amely) az e rendelet szerint kiadott megszerzési engedéllyel rendelkezik, jogosult annak érvényességi időtartama alatt a megszerzési engedélyben szereplő lőfegyver, lőszer behozatalára. Az Európai Unióhoz nem tartozó államból történő behozatal esetén ennek tényét a határvámhivatal a megszerzési engedélyen bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolja.
(2) Ha a 45. §-ban meghatározott engedéllyel nem rendelkező személy vagy szervezet lőfegyvert, lőszert akar a Magyar Köztársaság területéről kivinni vagy azon átszállítani, az ehhez szükséges engedély megszerzéséhez köteles igazolni, hogy a lakóhelye (székhelye vagy telephelye) szerinti államban jogosult a lőfegyver, lőszer gyártására, javítására, forgalmazására, kiállítására, megszerzésére vagy tartására.
(3) A (2) bekezdésben említett jogosultságot nem kell igazolni
a) azoknak a külföldön bejegyzett (nyilvántartásba vett) sportegyesületeknek (sportszervezeteknek), amelyek sportlövő versenyre hoznak be lőfegyvert vagy lőszert;
b) arra a lőfegyverre és lőszerre, amelyet a lőfegyver, lőszer szállítására engedéllyel rendelkező hajó vagy légi közlekedési eszköz fedélzetén szállítanak, ha az nem hagyja el a fedélzetet, illetve a kikötő tranzit területét.
48. §
(1) A vadászlőfegyver, valamint a sportlőfegyver jogszerű tartását az e rendelet alapján kiadott fegyvertartási engedéllyel nem rendelkező személy a lakóhelye szerinti államban kiadott fegyvertartási engedéllyel, tűzfegyver esetén európai lőfegyvertartási engedéllyel igazolhatja. A "B" kategóriájú, vadászatra szolgáló tűzfegyver, valamint a 7,5 joule csőtorkolati energia feletti légfegyver behozatalához és tartásához a vadászat, illetve a sportverseny helye szerint illetékes rendőrkapitányság engedélye is szükséges.
(2) Az a személy, aki európai lőfegyvertartási engedéllyel rendelkezik, jogosult az abba bejegyzett "C" és "D" kategóriába tartozó tűzfegyverét, a hozzá tartozó lőszerrel együtt vadászatra, "B", "C" és "D" kategóriájú sportlőfegyverét sportlövő versenyre behozni, kivinni, illetve az ország területén átszállítani.
(3) Az európai lőfegyvertartási engedélybe bejegyzett "B", "C" vagy "D" kategóriájú tűzfegyver és a hozzá tartozó lőszer önvédelmi célra történő behozatalát a Magyar Köztársaság területére a várható beutazás, illetve átutazás helye szerint illetékes megyei (budapesti) rendőrfőkapitányság engedélyezheti. A behozatali engedély abban az esetben adható ki, ha a kérelmező bizonyítja, hogy tevékenysége vagy más ok miatt élete, testi épsége - tűzfegyverrel elhárítható veszélyhelyzet fennállása miatt - fokozott védelmet igényel, és rendelkezik a tűzfegyver tárolásának e rendeletben megállapított feltételeivel.
(4) Az Európai Unió valamely tagállamában lakóhellyel nem rendelkező személy a határvámhivatal 13. számú melléklet szerinti igazolása alapján jogosult lőfegyverét, a hozzá tartozó lőszerrel együtt vadászatra, sportlövő versenyre behozni, kivinni, illetve az ország területén átszállítani, ha a Magyar Köztársaság területén tartózkodás a 90 napot nem haladja meg.
(5) A sportlövészeten való részvételt a meghívó sportegyesület meghívólevelével kell igazolni.
(6) A Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett sportegyesület sportlövője részére a sportlőfegyver és lőszer kivitelére vonatkozó jogosultságot az országos sportági szakszövetség igazolja. Az igazolás csak a lőfegyvertartási, illetve európai lőfegyvertartási engedéllyel együtt érvényes.
(7) A vadászaton való részvételt a Vtv.-ben foglaltak alapján a vadászati hatóság által a Magyar Köztársaság területére és az abban meghatározott vadászterület(ek) re kiállított érvényes vadászati engedély igazolja.
(8) A határvámhivatal (4) bekezdésben említett igazolásának formáját és tartalmát a 13. számú melléklet határozza meg. E nyomtatványt kell alkalmazni a lőszerre is.
49. §
Az, aki lőfegyver, lőszer behozatalára vagy átszállítására jogosító igazolással, illetve engedéllyel rendelkezik,
a) az abban feltüntetett lőfegyvert, lőszert e rendelet előírásai szerint jogosult tartani és használni;
b) az Európai Unióhoz nem tartozó államból történő beutazáskor, illetve kiutazáskor köteles a határvámhivatalnak az engedélyben feltüntetett lőfegyvert, lőszert bemutatni.
50. §
(1) A 26. § (6) bekezdésének rendelkezése alapján megszerzett lőfegyver kiviteléhez a 16. számú mellékletben meghatározott fegyver (lőszer) kísérő igazolványt kell kiállítani.
(2) A 49. § b) pontban említett esetben a lőfegyver (lőszer) kísérő igazolványt a határvámhivatal, az okmánykezelést követő 5 munkanapon belül visszaküldi az engedélyt kiállító rendőrhatóságnak.
51. §
(1) Az e rendelet alapján kiadott európai lőfegyvertartási engedély tartalmazza
a) az engedély birtokosának természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét;
b) a tűzfegyver azonosító adatait (típusa, gyártója, gyártási száma, kaliberjele, kategóriájának betűjele és száma);
c) az engedély érvényességi időtartamát;
d) az engedélyt kibocsátó hatóság bejegyzéseit;
e) a meglátogatott tagállamok hatóságainak engedélyezési bejegyzéseire szolgáló rovatot;
f) a Közösségen belüli utazásra vonatkozó következő információkat:
fa) az ezen okmányba bejegyzett "B", "C" vagy "D" kategóriájú egy vagy több tűzfegyverrel másik tagállamba történő beutazás joga a meglátogatni kívánt tagállam hatósága által a megfelelő tűzfegyverre kiadott engedélyétől függ,
fb) általában nem szükséges előzetes engedély a "C" vagy "D" kategóriájú tűzfegyverrel vadászat, illetve "B", "C" vagy "D" kategóriájú tűzfegyverrel sportlövészet céljából történő beutazáshoz, feltéve, hogy az utazó magánál tartja az európai lőfegyvertartási engedélyét, és igazolni tudja az utazás célját,
fc) a tagállamok dönthetnek úgy, hogy megtiltják vagy engedélyhez kötik területükön bizonyos "B", "C" vagy "D" kategóriájú tűzfegyverek megszerzését, tartását;
g) a tagállamok tájékoztatása alapján az f) pontban említett tilalmat, illetve engedélyhez kötöttséget;
h) az engedély birtokosának aláírását;
i) a kiállító hatóság megnevezését, bélyegzőlenyomatát;
j) az engedély kiállításának keltét.
(2) Az európai lőfegyvertartási engedély öt évig érvényes, érvényességi ideje kérelemre alkalmanként további öt évre meghosszabbítható, ha az engedély kiadására vonatkozó feltételek - azok ismételt vizsgálata alapján -biztosítottak.
(3) Az európai lőfegyvertartási engedély nem ruházható át, azt az engedéllyel rendelkező személy a tűzfegyver birtoklása során köteles magánál tartani.
(4) Az európai lőfegyvertartási engedélybe bejegyzett tűzfegyver birtoklásában, jellemzőiben bekövetkezett változásokat, valamint a tűzfegyver elvesztését vagy ellopását az engedélyen fel kell tüntetni.
Záró rendelkezések
Hatálybalépés
52. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a kézilőfegyverekről és lőszerekről, a gáz- és riasztófegyverekről, valamint a légfegyverekről és a lőterekről szóló 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 242/1996. (XII. 27.) Korm. rendelet, a 119/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet és a 156/2004. (V. 18.) Korm. rendelet;
b) a kézilőfegyverekről és lőszerekről, a gáz- és riasztófegyverekről és a lőterekről szóló 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet végrehajtásáról szóló 14/1991. (X. 31.) BM rendelet és az azt módosító 3/1997. (I. 28.), valamint a 41/1999. (XI. 18.) BM rendelet;
c) a külföldi biztonsági személyzet lőfegyverei és lőszerei behozatalának, kivitelének, az országon történő átszállításának, tartásának és használatának szabályairól szóló 2/1997. (I. 28.) BM rendelet;
d) az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. §-a, 4. §-a, 10/A. §-ának
(2) bekezdéséből a "kiutasításnak és" szövegrész, a 22. §
(3) bekezdése, a 23. § (2) bekezdése, a 24. § (3) bekezdése, a 30. § (2) bekezdése, továbbá 47/A. §-ának (1) bekezdéséből, valamint a 98/A. §-t megelőző alcímből és a 98/A. § (1) bekezdéséből a "nemzetközi" szövegrész.
Átmeneti rendelkezések
53. §
(1) A rendelet a hatálya előtt kiadott engedélyek érvényességét nem érinti.
(2) Ezt a rendeletet az első fokú határozattal el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.
54. §
(1) A rendelet hatálybalépése előtt engedély nélkül tartott, kizárólag 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú tűzfegyver tartására legkésőbb 2005. június 30-ig engedélyt kell kérni.
(2) Az egyedi azonosításra alkalmas gyártási számmal nem rendelkező, kizárólag 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú tűzfegyvert azonosítási számmal a Polgári Kézilőfegyver- és Lőszervizsgáló Kft. (a továbbiakban: Vizsgáló) látja el.
(3) A Vizsgáló az azonosítási számmal történő ellátásról igazolást állít ki.
(4) Az azonosítási számmal történő ellátás költsége a tűzfegyver tulajdonosát terheli.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározottak szerint benyújtott kérelem elintézési határideje 180 nap.
Módosuló rendelkezések
55. §
(1) A biztonsági okmányok védelméről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének személyi és jogosultságot igazoló okmányokat tartalmazó III. része a következő új okmánnyal egészül ki:
"1.90. európai lőfegyvertartási engedély"
(2) Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 10/B. §-sal egészül ki:
"10/B. § (1) Aki jogszabály tiltó rendelkezése ellenére hangtompítót tart, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.
(3) Azt a hangtompítót, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell kobozni."
(3) Az R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"11. § (1) Aki
a) a kábítószerek, illetőleg a pszichotrop anyagok rendelésére, kiadására, forgalmazására, nyilvántartására, tárolására, illetőleg elszámolására, valamint ezek gyártására, exportálására, importálására, tranzitálására, az ilyen anyagokkal végezhető kutatásra, továbbá az ezen anyagokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat megszegi,
b) kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott előállításához, gyártásához is használt vegyi anyagokkal (ellenőrzött anyagok) végezhető egyes tevékenységek végzésének szabályait megszegi,
százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség, illetőleg az ÁNTSZ hatáskörébe is tartozik."
Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés
56. §
E rendelet a Magyar Köztársaság, illetőleg az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény rendelkezéseivel együtt
a) az Európai Közösségek Tanácsának a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK irányelvével; és
b) az Európai Közösségek Tanácsának a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására és felügyeletére vonatkozó rendelkezések harmonizációjáról szóló 93/15/EGK irányelvének 10. és 11. cikkével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
A miniszterelnök helyett:
Kiss Péter s. k.,
a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
1. számú melléklet a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelethez
Az engedély hátoldala:
2. számú melléklet a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelethez
Az engedély hátoldala:
3. számú melléklet a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelethez
1. A fegyver, lőszer (töltény) és lőszerelem gyártása, forgalmazása, illetve a lőfegyver javítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell
- a kérelmező statisztikai jelét (statisztikai törzsszám vagy adószám első nyolc számjegye);
- a kérelmező székhelyének címét;
- a tevékenység fajtáját (gyártás, forgalmazás, javítás);
- a tevékenység gyakorlásának pontos címét;
- az épület méretarányos tervrajzát;
- a tevékenység végzésére és a raktározásra szolgáló helyiségek elválasztásának módját;
- a biztonsági berendezésre vonatkozó adatokat, műszaki leírást (acélrács, biztonsági fólia, riasztóberendezés stb.);
- az alkalmazottak személyi adatait, szakképzettségük igazolását;
- a tevékenység gyakorlásának módját (egyéni vállalkozó, szervezet).
Szervezet esetében
- a kérelmező megnevezését;
- a cégbírósági bejegyzés másolatát;
- vezető tisztségviselő(k) /tevékenységért felelős személyi adatait.
Egyéni vállalkozó esetében
- a kérelmező személyi adatait;
- vállalkozói igazolvány másolatát;
- szakképzettség igazolását;
- lakóhely adatait.
2.A gyártási kérelemnek tartalmaznia kell az 1. pontban foglaltakon túl
a) a lőfegyverek és lőszerek vizsgálatára jogosult (kijelölt) szervezet szakvéleményét, amely tartalmazza
- a polgári kézilőfegyverek és lőszerek vizsgálatára vonatkozó MSZ 15765, illetve a töltények minősítésére vonatkozó MSZ 15764 szabványban előírt, az adott lőfegyverre, gáz- és riasztófegyverre, légfegyverre, illetve lőszerre vonatkozó vizsgálati módszer és eljárás szerint elvégzett vizsgálatok alapján a biztonságos működésre vonatkozó megállapításokat;
- a fegyver, lőszer (töltény) és lőszerelem megfelel e rendelet előírásainak;
- a fegyverre, lőszerre (töltényre) és lőszerelemre vonatkozó egyéb, a biztonságos és jogszerű használat szempontjából fontos megállapításokat;
b) típusjóváhagyó vizsgálathoz kötött fegyver, lőszer (töltény) és lőszerelem esetén a gyártási dokumentációt (tervrajz, gyártási eljárás, technológia);
c) a gyártani kívánt lőfegyver fegyver, lőszer (töltény) és lőszerelem adatait (típusát, jellemzőit), a mennyiségét és a raktári készlet nagyságát;
d) a gyártás megkezdésének idejét.
3.A forgalmazására jogosító engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az 1. pontban foglaltakon túl
a) a forgalmazni kívánt fegyver, lőszer (töltény) és lőszerelem megnevezését és a raktárkészlet nagyságát;
b) az üzlet vezetőjének, helyettesének, eladóinak személyi adatait (név, születési hely, idő, anyja neve, állandó lakóhelyét).
4.A lőfegyver javítására jogosító engedély iránti kérelemnek az 1. pontban foglaltakon túl
a) a javításra és tárolásra használt helyiségek számát és nagyságát;
b) a javító tevékenység pontos leírását (lőfegyverjavítás, gáz- és riasztófegyver javítás, távcső-szerelés, farészek készítése stb.).
4. számú melléklet a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelethez
Az engedély hátoldala:
5. számú melléklet a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelethez
Sorszám: ..................
LÕFEGYVER GYÁRTÁS KÉSZLETRE VÉTELI JELENTÕLAPJA
Kitöltési tájékoztató
Sorszám: az adott jelentőlap fajta 1-től kezdődő folyamatos sorszáma a jelentést beküldő engedélyesnél.
Statisztikai jel: a jelentőlapot kitöltő engedélyes statisztikai törzsszáma, ha azzal nem rendelkezik, akkor az adószámának első nyolc számjegye.
Gyártó megnevezése: a gyártási engedélyben szereplő megnevezés.
Tevék. helye: gyártási engedélyben szereplő működési hely.
Gy. eng. sz.: a gyártási engedély száma (a rendőrségi határozat iktatószáma).
Vevő statisztikai jele: a vevő statisztikai törzsszáma, ha azzal nem rendelkezik, akkor az adószámának első nyolc számjegye.
Megnevezése: a vevő forgalmazási engedélyében szereplő megnevezés.
Vevő ker. eng. sz.: a vevő forgalmazási engedélyének száma (a rendőrségi határozat iktatószáma).
Darab: az azonos fajtájú, kategóriájú, gyártójú és kaliberjelű, folyamatos gyártási számú fegyverek két egymást követő sorban is megadhatók. Ha a darabszám 1-nél nagyobb, akkor az első sorban kell kitölteni a darab, fajta, kat., gyártó, a kezdő gyártási szám, kaliberjel adatokat, majd a következő sorban csak az utolsó gyártási számot kell megadni.
Figyelem! Amennyiben a mező nincs kitöltve, akkor az automatikusan 1 darabot jelent.
Fajta:
fegyver esetén a fajta mező tartalma lehet:
T: tűzfegyver
L: 7,5 joule csőtorkolati energia feletti légfegyver
fődarab esetén a fajta mező tartalma lehet:
F: fegyvercső
V: váltócső
B: betétcső
Z:zár
D: forgódob
K: tokszerkezet
lőszer esetén a fajta mező tartalma: R
Kat.: az adott fegyver kategória besorolása a fegyvertörvény mellékletében szereplő tűzfegyver kategória meghatározások alapján. Figyelem! A betűjel után szóköz kihagyása nélkül a sorszámot is be kell írni. Pl. C3
Gyártó: a gyártási engedéllyel rendelkezőnek a rendőrség által segédletként kiadott gyártói kódszótárban szereplő neve.
Típus: a gyártó által megjelölt, a fegyver szemlézési vagy bevizsgálási tanúsítványában szereplő adat.
Gyártási szám: a fegyver fődarabjaiban lévő szám- és betűjelekből álló azonosító jel. Figyelem! Csak a különböző azonosító jeleket kell feltüntetni, egymástól "/" jellel elválasztva a következő sorrendben: tokszám/csőszám(ok) /zárszám/dobszám. Amennyiben a fegyver rendelkezik szemlézési vagy bevizsgálási tanúsítvánnyal, az abban szereplő gyártási számot kell megadni.
Kaliberjel: a hivatalos, a fegyver szemlézési vagy bevizsgálási tanúsítványán szereplő CIP kaliberjelet kell feltüntetni, csövenként felsorolva.
6. számú melléklet a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelethez
Kitöltési tájékoztató
Sorszám: az adott jelentőlap fajta 1-től kezdődő folyamatos sorszáma a jelentést beküldő engedélyesnél.
Statisztikai jel: a jelentőlapot kitöltő engedélyes statisztikai törzsszáma, ha azzal nem rendelkezik, akkor az adószámának első nyolc számjegye.
Gyártó megnevezése: a gyártási engedélyben szereplő megnevezés.
Tevék. helye: gyártási engedélyben szereplő működési hely. Gy. eng. sz.: a gyártási engedély száma (a rendőrségi határozat iktatószáma).
Vevő statisztikai jele: a vevő statisztikai törzsszáma, ha azzal nem rendelkezik, akkor az adószámának első nyolc számjegye.
Megnevezése: a vevő forgalmazási engedélyében szereplő megnevezés.
Vevő ker. eng. sz.: a vevő forgalmazási engedélyének száma (a rendőrségi határozat iktatószáma).
Vevő/kereskedelmi meghatalmazott adatai: a lőfegyvert átvevő személy felsorolt adatai.
Darab: az azonos fajtájú, kategóriájú, gyártójú és kaliberjelű, folyamatos gyártási számú lőfegyverek két egymást követő sorban is megadhatók. Ha a darabszám 1-nél nagyobb, akkor az első sorban kell kitölteni a darab, fajta, kat., gyártó, a kezdő gyártási szám, kaliberjel adatokat, majd a következő sorban csak az utolsó gyártási számot kell megadni.
Figyelem! Amennyiben a mező nincs kitöltve, akkor az automatikusan 1 darabot jelent.
Fajta:
lőfegyver esetén a fajta mező tartalma lehet:
T: tűzfegyver
L: 7,5 joule csőtorkolati energia feletti légfegyver
fődarab esetén a fajta mező tartalma lehet:
F: fegyvercső
V: váltócső
B: betétcső
Z: zár
D: forgódob
K: tokszerkezet
lőszer esetén a fajta mező tartalma: R
Jelleg: S: sörétes, G: golyós, M: marok, L: lágy gumilövedékes marok, F: 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú flóbert.
Kat.: az adott lőfegyver kategória besorolása a fegyvertörvény mellékletében szereplő tűzfegyver kategória meghatározások alapján. Figyelem! A betűjel után szóköz kihagyása nélkül a sorszámot is be kell írni. Pl. C3
Gyártó: a gyártási engedéllyel rendelkezőnek a rendőrség által segédletként kiadott gyártói kódszótárban szereplő neve.
Típus: a gyártó által megjelölt, a lőfegyver szemlézési vagy bevizsgálási tanúsítványában szereplő adat.
Gyártási szám: a lőfegyver fődarabjaiban lévő szám- és betűjelekből álló azonosító jel. Figyelem! Csak a különböző azonosító jeleket kell feltüntetni, egymástól "/" jellel elválasztva a következő sorrendben: tokszám/csőszám(ok) /zárszám/dobszám. Amennyiben a lőfegyver rendelkezik szemlézési vagy bevizsgálási tanúsítvánnyal, az abban szereplő gyártási számot kell megadni.
Kaliberjel: a hivatalos, a lőfegyver szemlézési vagy bevizsgálási tanúsítványán szereplő CIP kaliberjelet kell feltüntetni, csövenként felsorolva.
7. számú melléklet a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelethez
Kitöltési tájékoztató
Sorszám: az adott jelentőlap fajta 1-től kezdődő folyamatos sorszáma a jelentést beküldő engedélyesnél.
Statisztikai jel: a jelentőlapot kitöltő engedélyes statisztikai törzsszáma, ha azzal nem rendelkezik, akkor az adószámának első nyolc számjegye.
Kereskedő megnevezése: a forgalmazási engedélyben szereplő megnevezés.
Tevék. helye: a tevékenység végzésének a forgalmazási engedélyben szereplő helye.
Ker. eng. sz.: a forgalmazási engedély száma (a rendőrségi határozat iktatószáma).
Eladó statisztikai jele: az eladó statisztikai törzsszáma, ha azzal nem rendelkezik, akkor az adószámának első nyolc számjegye.
Megnevezése: az eladó forgalmazási engedélyében szereplő megnevezés.
Eladó ker. eng. sz.: az eladó forgalmazási engedélyének száma (a rendőrségi határozat iktatószáma).
Eladó/kereskedelmi meghatalmazott adatai: a lőfegyvert átvevő személy felsorolt adatai.
Fegyvert. eng. száma: a lőfegyvert eladó tartási engedélyének száma. Figyelem! A tartási engedélyestől és a forgalmazási engedéllyel rendelkező forgalmazótól történő vásárlásokat külön-külön jelentőlapon kell szerepeltetni.
Fajta:
lőfegyver esetén a fajta mező tartalma lehet:
T: tűzfegyver
L: 7,5 joule csőtorkolati energia feletti légfegyver
fődarab esetén a fajta mező tartalma lehet:
F: fegyvercső
V: váltócső
B: betétcső
Z:zár
D: forgódob
K: tokszerkezet
lőszer esetén a fajta mező tartalma: R
Jelleg: S: sörétes, G: golyós, M: marok, L: lágy gumilövedékes marok, F: 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú flóbert.
Kat.: az adott lőfegyver kategória besorolása a fegyvertörvény mellékletében szereplő tűzfegyver kategória meghatározások alapján. Figyelem! A betűjel után szóköz kihagyása nélkül a sorszámot is be kell írni. Pl. C3
Gyártó: a lőfegyver gyártójának a rendőrség által segédletként kiadott gyártói kódszótárban szereplő neve.
Típus: a gyártó által megjelölt, a lőfegyver szemlézési vagy bevizsgálási tanúsítványában szereplő adat.
Gyártási szám: a lőfegyver fődarabjaiban lévő szám- és betűjelekből álló azonosító jel. Figyelem! Csak a különböző azonosító jeleket kell feltüntetni, egymástól "/" jellel elválasztva a következő sorrendben: tokszám/csőszám(ok) /zárszám/dobszám. Amennyiben a lőfegyver rendelkezik szemlézési vagy bevizsgálási tanúsítvánnyal, az abban szereplő gyártási számot kell megadni.
Kaliberjel: a hivatalos, a lőfegyver szemlézési vagy bevizsgálási tanúsítványán szereplő CIP kaliberjelet kell feltüntetni, csövenként felsorolva.
8. számú melléklet a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelethez
Kitöltési tájékoztató
Sorszám: az adott jelentőlap fajta 1-től kezdődő folyamatos sorszáma a jelentést beküldő engedélyesnél.
Statisztikai jel: a jelentőlapot kitöltő engedélyes statisztikai törzsszáma, ha azzal nem rendelkezik, akkor az adószámának első nyolc számjegye.
Kereskedő megnevezése: a forgalmazási engedélyben szereplő megnevezés.
Tevék. helye: a tevékenység végzésének a forgalmazási engedélyben szereplő helye.
Ker. eng. sz.: a forgalmazási engedély száma (a rendőrségi határozat iktatószáma).
Vevő statisztikai jele: a vevő statisztikai törzsszáma, ha azzal nem rendelkezik, akkor az adószámának első nyolc számjegye.
Megnevezése: a vevő forgalmazási engedélyében szereplő megnevezés.
Vevő ker. eng. sz.: a vevő forgalmazási engedélyének száma (a rendőrségi határozat iktatószáma).
Vevő/kereskedelmi meghatalmazott adatai: a lőfegyvert átvevő személy felsorolt adatai.
Megszerzési eng. száma: a vevő megszerzési engedélyén szereplő sorszám. Figyelem! Egy jelentőlapon csak egy vevő által megvett fegyvereket lehet szerepeltetni, értelemszerűen kitöltve a rá vonatkozó adatokat.
Fajta:
lőfegyver esetén a fajta mező tartalma lehet:
T: tűzfegyver
L: 7,5 joule csőtorkolati energia feletti légfegyver
fődarab esetén a fajta mező tartalma lehet:
F: fegyvercső
V: váltócső
B: betétcső
Z: zár
D: forgódob
K: tokszerkezet
lőszer esetén a fajta mező tartalma: R
Jelleg: S: sörétes, G: golyós, M: marok, L: lágy gumilövedékes marok, F: 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú flóbert.
Kat.: az adott lőfegyver kategória besorolása a fegyvertörvény mellékletében szereplő tűzfegyver kategória meghatározások alapján. Figyelem! A betűjel után szóköz kihagyása nélkül a sorszámot is be kell írni. Pl. C3
Gyártó: a lőfegyver gyártójának a rendőrség által segédletként kiadott gyártói kódszótárban szereplő neve.
Típus: a gyártó által megjelölt, a lőfegyver szemlézési vagy bevizsgálási tanúsítványában szereplő adat.
Gyártási szám: a lőfegyver fődarabjaiban lévő szám- és betűjelekből álló azonosító jel. Figyelem! Csak a különböző azonosító jeleket kell feltüntetni, egymástól "/" jellel elválasztva a következő sorrendben: tokszám/csőszám(ok) /zárszám/dobszám. Amennyiben a lőfegyver rendelkezik szemlézési vagy bevizsgálási tanúsítvánnyal, az abban szereplő gyártási számot kell megadni.
Kaliberjel: a hivatalos, a lőfegyver szemlézési vagy bevizsgálási tanúsítványán szereplő CIP kaliberjelet kell feltüntetni, minden különböző kaliberjelet felsorolva.
9.számú melléklet a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelethez
1. A fegyverjavítási nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a) a bejegyzés sorszámát;
b) a beérkezés és kiadás dátumát;
c) a fegyver adatait (fajta, kategória, gyártó, típus, gyártási szám, kaliberjel, gyártási szám);
d) az átadó nevét, címét;
e) a tartási engedély számát.
2. A selejtezésre utalt és alkatrésznek megvásárolt lőfegyver és lőfegyver fődarabok nyilvántartásának tartalmaznia kell
a) a bejegyzés sorszámát;
b) a beérkezés dátumát;
c) a lőfegyver és a lőfegyver fődarabok adatait (fajta, kategória, gyártó, típus, gyártási szám, kaliberjel, gyártási szám);
d) a hasznosítást (pl. egyedi gyártáshoz, fődarabcseréhez, alkatrészcseréhez felhasználás stb.).
- A hasznosítás dokumentálásánál fel kell tüntetni annak a lőfegyvernek (tartására engedéllyel rendelkező személynek) az adatait, amelyhez a fődarabokat felhasználták.
10.számú melléklet a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelethez
Fegyverforgalmazási vizsgakérdések
Jogszabályismeret:
1. A lőfegyverismeret fontossága és a megszerzési engedély érvényességének ideje.
2. A tűzfegyver fogalma és a fegyvertartási engedély érvényességének ideje.
3. A lőszer fogalma. Milyen lőfegyvert nem lehet forgalmazni és tartani?
4. A lőfegyver megszerzésére és tartására ki kaphat engedélyt?
5. Hol, hogyan kell a lőfegyvert és a lőszert tárolni?
6. Sorolja fel a tűzfegyver fődarabokat. Mi a szemrevételezési és vizsgálati tanúsítvány?
7. Mikor nem lehet a lőfegyvert szállítani, viselni, használni?
8. A lőfegyverek szállításának szabályai.
9. Mi a teendője, ha lőfegyverét - megszerzésére jogosultnak vagy forgalmazónak - eladta?
10. A lőfegyver használata esetén milyen okmányokat kell az engedélyesnek magánál tartani?
11. Hatósági ellenőrzéskor mi a kötelessége a lőfegyver tulajdonosának?
12. Kinek adható és kinek engedhető át a lőfegyver?
13. Mikor kell a lőfegyvert a vizsgálatra kijelölt szervezetnek bemutatni?
14. Mi a teendője, ha lőfegyverét, megszerzési engedélyét vagy fegyvertartási engedélyét elvesztette?
15. Milyen adatok megváltozását kell a rendőrhatóságnak bejelenteni?
Fegyver, lőszer (töltény), lőszerelem forgalmazási ismeret:
59. Mely rendőrhatóság jogosult a fegyver, lőszer, lőszerelem forgalmazási engedély kiadására?
60. Milyen lőfegyvereket tilos kereskedelmi forgalomba hozni, valamint az ország területére behozni?
61. A forgalmazó milyen nyilvántartásokat köteles vezetni?
62. Az utolsó bejegyzést követően azokat mennyi ideig kell megőrizni?
63. Milyen feltételekkel hozhatók kereskedelmi forgalomba a lőfegyverek és egyéb fegyverek?
64. A fegyver, lőszer, lőszerelem forgalmazási tevékenységet ellátó személyeknek milyen feltételeknek kell megfelelni?
65. Mi a teendője a megszerzési engedéllyel rendelkező személy azonosításakor?
66. Mely hatóság tarthat ellenőrzést a fegyverüzletben, az ellenőrző hatóság mit ellenőrizhet?
67. Mi a forgalmazásra feljogosított teendője, ha egy lőfegyvert átvesz értékesítésre?
68. Kinek értékesíthet fekete lőport és a hozzá tartozó csappantyút?
69. Mi a teendő, ha a kereskedő a lőfegyver vagy a lőszer csomagolóláda felbontásakor hiányt tapasztal? Milyen intézkedéseket kell tennie?
70. A forgalmazó az értékesítésre átvett fegyverről és lőszerről milyen okmányt, hány példányban köteles kiállítani, azt kinek kell továbbítani és átadni?
71. Balesetveszélyes és selejtes fegyvert forgalomba hozhat-e a kereskedő?
72. Kinek forgalmazhat lőszerelemet és milyen mennyiségben?
73. Milyen biztonsági feltételeket kell megteremteni a forgalmazási helyen?
74. Milyen adatok megváltozását kell a központi lőfegyver nyilvántartásnak jelenteni?
75. A fegyverjogszabályok milyen lőfegyverre szerelhető eszközök forgalmazását tiltják?
76. Hogyan és hol tárolhatja a lőfegyvereket, lőszereket és lőszerelemeket?
A fegyverforgalmazási vizsgán a vizsgabizottság tagjai a fentieken kívül további olyan jogszabály és fegyverismereti kérdéseket is feltehetnek, amelynek ismerete a vizsgázótól elvárható.
11. számú melléklet a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelethez
12. számú melléklet a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelethez
13. számú melléklet a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelethez
14. számú melléklet a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelethez
Lőfegyver, lőszer behozatali, kiviteli, illetőleg az országon történő átszállítási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 8. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat.
Sportszerv kérelme esetén
- a csoport vezetőjének nevét, útlevelének számát;
- a lőfegyverek adatait (fajta, kategória, gyártó, típus, gyártási szám, kaliberjel);
- a lőszerek darabszámát és azonosítási adatait.
Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező személy esetén
- állampolgárságát, útlevelének (személyazonosságot igazoló hatósági igazolványának) számát, születési helyét, idejét, lakóhelyét.
Védett külföldi személy vagy biztonsági személyzet tagja esetén
-név;
- születési hely, idő;
- útlevél szám;
- a lőfegyverek adatai (fajta, kategória, gyártó, típus, gyártási szám, kaliberjel);
- a lőszerek darabszáma;
- védett személy neve.
15. számú melléklet a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelethez
A lőfegyver behozatalának (kivitelének, átszállításának) igazolása
Attestation d'importation (d'exportation, de transit) de l'arme
Fegyver (és lőszer) kísérő igazolvány
Certificat d'accompagnement d'armes (et de munitions)
A lőfegyver behozatalának (kivitelének) igazolása
Attestation d'importation (d'exportation, de transit) de l'arme
16. számú melléklet a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelethez
17. számú melléklet a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelethez
18. számú melléklet a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelethez
19. számú melléklet a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelethez
MEGSZERZÉSI ENGEDÉLY
A MEGSZERZÉSI ENGEDÉLY HÁTOLDALA
20. számú melléklet a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelethez
21. számú melléklet a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelethez
Lőfegyverek hatástalanítása
Hatástalanításkor a fegyver minden fődarabját hatástalanítani kell.
Amennyiben fedett részben helyezkedik el, a kakast, az ütőcsapot, az ütőszeget, a tűzváltót normál működésre alkalmatlanná kell tenni.
A csövet és a tokot, illetve vázat egymáshoz elválaszthatatlanul kell rögzíteni.
A lángrejtőt, csőszájféket, kompenzátort és a puskagránát lövő toldatot, ami a csőtorkolathoz van rögzítve vagy csapozva, hozzá kell rögzíteni a fegyverhez.
A hatástalanított fegyver, roncsolásmentes szétszedhetőségét meg kell akadályozni.
A hatástalanított fegyver fődarabjaiba a hatástalanítást végző azonosítóját jól láthatóan el kell helyezni.
Speciális hatástalanítási eljárást kell kidolgozni azokra a fegyverekre, amelyeket működő maketté kívánnak átalakítani.
Színházi fegyverek hatástalanítása
Színházi fegyverek hatástalanításánál a fegyvercsövet a csőfartól a fegyverhez rendszeresített lőszer hosszánál 35 mm-rel előbb el kell vágni. Az elválasztott csőfurat-részekre csavarmenetet kell fúrni, majd a két részt egy, végig lyukas (csőszerű) menetes közdarabbal kell összekötni. A közdarabot a fegyvercsőbe be kell ragasztani.
A csőtorkolatba menetet kell fúrni, melybe egy kb. 30 mm hosszú csőszűkítőt kell becsavarni, és azt a csőfuratba forrasztással kell rögzíteni. A közdarabot és a szűkítőt egy kb. 4-5 mm-es fúróval át kell fúrni. Az öntöltő és automata fegyvereknél a fegyver működtetését lehetővé tevő furatméreteket kell alkalmazni.
A sörétes vadászfegyverek töltényűrébe egy, kb. 25 mm hosszú, 12 mm furatú, a töltényűrbe szorosan illeszkedő szűkítőgyűrűt kell betenni, és azt a töltényűr falához keményforrasztással kell rögzíteni. Ezekhez a fegyverekhez csak papírfojtással és füstös lőporral töltött vaktöltényeket lehet használni.
155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet
a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya a polgári felhasználású pirotechnikai termékekre és azokkal kapcsolatos polgári célú pirotechnikai tevékenységekre, valamint hatósági felügyeletére terjed ki.
2. § E rendelet előírásai nem alkalmazhatók
a) a csillagszóró forgalmazására, birtoklására, felhasználására, kivitelére, behozatalára, tárolására,
b) a gyufára.
3. § E rendelet alkalmazásában
1. forgalmazás: a pirotechnikai termék továbbadására irányuló tevékenység;
2. forgalomba hozatal: e rendelet hatálya alá tartozó pirotechnikai terméknek ellenszolgáltatás ellenében vagy anélkül, a pirotechnikai termék gyártója vagy importőre által történő átengedése;
3. gazdálkodó szervezet: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának c) pontjában meghatározott szervezet és a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei;
4. hatóanyag-tartalom: egy önálló pirotechnikai termék összetevőinek robbanóanyag és pirotechnikai elegy tartalmának tömege;
5. játékos pirotechnikai termékek (I. pirotechnikai osztály): olyan pirotechnikai termékek, amelyek a hatályos MSZ EN 14035/2004 számú szabványsorozat osztályozása szerint 1. pirotechnikai osztályba tartoznak. A szabványsorozat szerint nem besorolható pirotechnikai termékek közül azok, melyek nagyon kis veszélyt jelentenek környezetükre, és amelyeket elkerített területen vagy beltérben (lakásban) történő használatra szántak. Nettó hatóanyag-tartalmuk nem haladhatja meg a 7,5 g-ot, illetve ha az égéstermékek irányított kiáramlása biztosított, a 25 g-ot. Iniciáló anyag tartalom legfeljebb 2,5 mg lehet. A hatóanyag-tartalom késleltetővel egybekötött termékeknél töltet egységenként értendő, de az összefűzött termék összes nettó hatóanyag-tartalma sem haladhatja meg a 25 g-ot, petárdáknál a 7,5 g-ot;
6. késleltetési időtartam (gyújtáskésleltetés): az indítás pillanatától az elsődleges pirotechnikai hatás (effektus) létrejöttéig eltelt időtartam;
7. kis tűzijátékok (II. pirotechnikai osztály): olyan pirotechnikai termékek, amelyek a hatályos MSZ EN 14035/2004 számú szabványsorozat osztályozása szerint 2. pirotechnikai osztályba tartoznak. A szabványsorozat szerint nem besorolható pirotechnikai termékek közül azok, melyek csekély mértékű veszélyt jelentenek, és amelyeket elkerített területen, kültéri használatra szántak. Nettó hatóanyag-tartalmuk nem haladhatja meg a 75 g-ot, illetve ha az égéstermék kiáramlása irányított, a 250 g-ot. Iniciáló elegy tartalma 2,5 mg-nál több nem lehet. Rakétáknál és tűzijáték bombáknál bontó töltetként fekete lőporból 10 g, fémport tartalmazó elegyből 4 g lehet maximálisan. Késleltetővel egybekötött termékeknél a nettó hatóanyag-tartalom töltet egységként értendő, de az egybefűzött termék összes nettó hatóanyag-tartalma sem haladhatja meg a 250 g-ot, petárdáknál a 25 g-ot;
8. közepes tűzijátékok (III. pirotechnikai osztály): olyan pirotechnikai termékek, amelyek a hatályos MSZ EN 14035/2004 számú szabványsorozat osztályozása szerint 3. pirotechnikai osztályba tartoznak. A szabványsorozat szerint nem besorolható pirotechnikai termékek közül azok, melyek közepes veszélyt jelentenek, és amelyeket kültéri használatra szántak nagy, nyitott területeken. Nettó hatóanyag-tartalmuk nem haladhatja meg a 300 g-ot, illetve, ha az égéstermék kiáramlása irányított, a 750 g-ot. Rakétáknál és tűzijáték bombáknál a bontótöltet tömege nem haladhatja meg fekete lőpor alkalmazásánál az 50 g-ot, fémport tartalmazó elegynél a 30 g-ot. Késleltetővel egybekötött termékeknél a nettó hatóanyag töltet egységenként értendő, de az összefűzött termék nettó hatóanyag-tartalma nem haladhatja meg a 750 g-ot, petárdáknál a 250 g-ot;
9. műszaki pirotechnikai termékek (V. pirotechnikai osztály): kifejezetten mezőgazdasági, erdőgazdasági, ipari vagy technikai felhasználás céljára előállított pirotechnikai termékek, így különösen az automata biztonsági öv övfeszítője, a gépjárműbe szerelt légzsák gázgenerátor, izzógyújtó, a durranópatron, a fémhegesztő elegy, a füst- és a ködgyertya, a pénzfestőfüst, a légi és a vízi jelzőrakéta, a piro- és a szikrázógyújtó, a vulkanizálóbetét;
10. nagy tűzijátékok (IV. pirotechnikai osztály): olyan pirotechnikai termékek, amelyek a hatályos MSZ EN 14035/2004 számú szabványsorozat osztályozása szerint 4. pirotechnikai osztályba tartoznak. A szabványsorozat szerint nem besorolható pirotechnikai termékek közül azok, melyek nagy veszélyt jelentenek, és amelyeket szakemberek által történő felhasználásra szántak. Nettó hatóanyag-tartalma az előző kategóriákat meghaladja;
11. pirotechnikai termék felhasználása: a pirotechnikai termék megsemmisülését eredményező rendeltetésszerű működtetés;
12. pirotechnikai termék gyártása: a pirotechnikai termék előállítására irányuló üzletszerű tevékenység;
13. pirotechnikai termék megsemmisítése: pirotechnikai termék rendeltetésszerű felhasználásra véglegesen alkalmatlanná tétele oly módon, hogy az a művelet következtében környezetére veszélytelen állapotba kerüljön;
14. pirotechnikai termék: minden olyan tárgy, amely robbanóanyago(ka)t, illetve pirotechnikai elegye(ke)t tartalmaz, környezetétől függetlenül is működőképes és működése során szabályozott módon, előre meghatározott speciális (hang-, fény-, láng-, szikra-, köd- vagy füst-) hatást fejt ki. Pirotechnikai terméknek minősülnek a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Mellékletének kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló 20/1979. (IX. 18.) KPM rendelet 1. osztályába tartozó UN 0039, 0066, 0092, 0093, 0101, 0103, 0121, 0131, 0191, 0192, 0193, 0194, 0195, 0196, 0197, 0299, 0313, 0314, 0315, 0316, 0317, 0325, 0333, 0334, 0335, 0336, 0337, 0349, 0353, 0368, 0373, 0403, 0404, 0418, 0419, 0420, 0421, 0428, 0429, 0430, 0431, 0432, 0454, 0487, 0492, 0493, 0503 számú termékek;
15. pirotechnikai tevékenység: a pirotechnikai termék gyártása, kivitele, behozatala, tárolása (a bértárolás, az ideiglenes tárolás és az átmeneti tárolás is), forgalmazása, birtoklása, felhasználása, kiállítása, vizsgálata és megsemmisítése;
16. felelős pirotechnikus: az a - más jogszabály alapján - megfelelő pirotechnikai képzettséggel rendelkező természetes személy, aki az engedélyezett pirotechnikai tevékenységért felel, és a pirotechnikai tevékenységben résztvevőkért felelősséget vállal;
17. petárda: lőpor vagy fémpor tartalmú durranótöltettel ellátott, gyújtószállal vagy dörzsfejjel és késleltetővel szerelt, nem fémköpenyes, az esetleges fényhatás mellett elsődlegesen hanghatást keltő pirotechnikai termék, illetve annak telepet alkotó változatai;
18. telepítési távolság: az átmeneti pirotechnikai tárolóhely létesítése, telepítése során a környezetükben lévő védendő létesítmények, műtárgyak között megtartandó legkisebb távolság;
19. tűzvédelmi dokumentáció: az épület megközelíthetőségére, oltóvízellátására, tűzveszélyességi osztályba sorolására, tűzállósági fokozatára, az alkalmazott épületszerkezetek éghetőségi és tűzállósági paramétereire, a tűzszakaszok elhelyezkedésére, kiürítési számítására, épületgépészeti kialakítására, villámvédelmi rendszerére, valamint a tűzjelzésre és oltásra vonatkozó terv;
20. védőterület: az a terület, amelyen belül a pirotechnikai termék működése balesetet, sérülést, kárt okozhat.
4. § (1) E rendelet eltérő rendelkezésének hiányában a pirotechnikai tevékenység folytatásához hatósági engedély (a továbbiakban: engedély) szükséges.
(2) Engedély gazdálkodó szervezet részére adható. Magánszemély csak játékos pirotechnikai terméket és a 30. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamban kis és közepes tűzijáték terméket (a bombák, a tűzijáték bombák mozsarakban, és a római gyertya kivételével) birtokolhat, tárolhat, használhat fel. Magánszemély petárdát nem birtokolhat.
(3) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a pirotechnikai termék birtokosa a pirotechnikai terméket csak engedéllyel rendelkezőnek, illetve külön jogszabályban meghatározott pirotechnikusi szakképesítéssel rendelkező (a továbbiakban: pirotechnikus) megbízottjának adhatja át.
(4) Az engedély akkor adható ki, ha a kérelmező a tevékenységhez a jogszabályokban előírt követelményeket biztosította. Az egyes követelmények - különösen e rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében írtak - maradéktalan teljesüléséhez szükséges feltételeket az engedélyben kell meghatározni.
(5) Az engedélyt vissza kell vonni, ha
a) kiadásának e rendeletben meghatározott valamely feltétele nem áll fenn, illetve megszűnt, vagy
b) az engedéllyel rendelkező az e rendeletben, és az engedélyben meghatározott kötelezettségét - különös tekintettel a 7. §-ban megfogalmazott rendelkezésekre - súlyosan, vagy ismételten megszegi.
(6) A pirotechnikai gyártási, állandó és ideiglenes tárolási engedélyeket a tevékenység helye szerint illetékes helyi önkormányzat (Budapesten a kerületi önkormányzat) jegyzőjének tájékoztatás céljából meg kell küldeni.
5. § (1) Engedély - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - a biztonsági követelményeknek megfelelő pirotechnikussal rendelkező gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: engedélyes) adható.
(2) A pirotechnikus nem felel meg a biztonsági követelményeknek, ha
a) állam elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) X. fejezet], emberiség elleni bűncselekmény (Btk. XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [Btk. XII. fejezet I. cím 166-168. §, 170. § (2)-(5) bekezdés, 171. § III. cím, 174. §, 175/B. §], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [Btk. XIV. fejezet II. cím 197-198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatalos személy elleni bűncselekmények [Btk. XV. fejezet V. cím), embercsempészés (Btk. 218. §), közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §), terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi gazdasági kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), a Btk. 263/A. §-ának (5) bekezdésében meghatározott - a különös visszaesés szempontjából a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel bűncselekményhez hasonló - bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §), garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás (Btk. 273. §), környezetkárosítás (Btk. 280. §), természetkárosítás (Btk. 281. §) vagy vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. XVIII. fejezet 316-324. § és 326-327. §) elkövetése miatt elítélték, illetőleg vele szemben intézkedést alkalmaztak, a büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban meghatározott bűnügyi nyilvántartásának időtartamáig, de legalább a jogerős döntés meghozatalát követő három évig;
b) bűncselekmény bűnszervezetben történt elkövetése miatt elítélték, illetve, ha vele szemben bűncselekmény bűnszervezetben történt elkövetése miatt intézkedést alkalmaztak, a büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban meghatározott bűnügyi nyilvántartásának időtartamáig, de legalább a jogerős döntés meghozatalát követő három évig;
c) ellene az a)-b) pontban meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás folyik;
(3)-(5)
6. § (1) A jogszabályban és az engedélyben meghatározott kötelezettségek megtartását az engedélyezési eljárásban közreműködő szervek a rájuk irányadó jogszabályok szerint ellenőrzik.
(2) Az ellenőrzés során a pirotechnikai termékre, illetőleg a pirotechnikai tevékenységre vonatkozó műszaki-biztonsági követelmények betartásával kell eljárni.
(3) Az engedélyes köteles az ellenőrzést lehetővé tenni, az ellenőrzést végző részére a szükséges tájékoztatást, felvilágosítást megadni, felhívására a pirotechnikai terméket átadni.
7. § (1) A pirotechnikai tevékenység nem sértheti, illetve nem veszélyeztetheti
a) az emberek és állatok életét, testi épségét, egészségét;
b) az emberek vagyonát;
c) a természeti és az épített környezetet.
(2) A pirotechnikai tevékenység nem sértheti e rendelet előírásait és a tűzvédelmi szabályokat. Tilos „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyen és repülőtéren a nem rendszeresített pirotechnikai termék felhasználása.
(3) Játékos pirotechnikai termék kivételével tilos pirotechnikai terméket külterületi védett természeti területen felhasználni. Tűzgyújtási tilalom esetén külterületi védett természeti területen a játékos pirotechnikai termék felhasználása is tilos.
(4) Védett természeti területen a pirotechnikai termék felhasználása csak nemzeti vagy állami ünnepeken, a települések belterületén engedélyezhető.
(5) Az életet, testi épséget, egészséget, illetve a vagyonbiztonságot sértő vagy veszélyeztető pirotechnikai tevékenység megkezdését, folytatását a rendőrség megtiltja.
(6) Pirotechnikai termék jogosulatlan birtoklása, illetve felhasználása esetén a rendőrség köteles intézkedni a jogosulatlan birtoklás és felhasználás megakadályozására.
8. § (1) A szabadon birtokolható pirotechnikai termékek kivételével a talált pirotechnikai terméket haladéktalanul be kell jelenteni a rendőrségnek.
(2) Az engedélyes a pirotechnikai termék, illetve az engedély elvesztését köteles a pirotechnikai tevékenység helye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságnál (a továbbiakban: engedélyező hatóság) haladéktalanul bejelenteni.
(3) Az engedélyes halála vagy a gazdálkodó szervezet megszűnése esetén az örökös, illetve a jogutód a halál, illetve a megszűnés időpontját követő nyolc napon belül - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az engedélyt a rendőrségnek köteles leadni.
(4) Az engedély visszavonása esetén és a (3) bekezdésben meghatározott esetben a rendőrség intézkedik a pirotechnikai termék(ek) helyszínen történő zárolásáról.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott zárolás költségeit az örökös, illetve a jogutód köteles megtéríteni.
(6) Az engedélyes örököse, illetőleg a jogutód a rendőrhatóság által zárolt pirotechnikai terméket arra jogosult részére a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően elidegenítheti, illetve megsemmisítését kezdeményezheti.
(7) A rendőrség a talált, valamint a zárolt pirotechnikai termék megsemmisítéséről gondoskodik; ha
a) az hibás vagy lejárt szavatosságú;
b) a jogosult annak elszállításáról, értékesítéséről vagy megsemmisítéséről a rendőrségi tárolás megkezdését, illetve a helyszínen történő zárolás elrendelését követő egy éven belül nem gondoskodott.
9. § (1) A pirotechnikai tevékenységet az engedélyező hatóság engedélyezi. A vizsgálati tevékenységhez szükséges telepengedélyt az engedélyező hatóság adja ki.
(2)-(4)
10. § A 9. § (1)-(3) bekezdésében foglalt engedélyezési eljárásokért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
11. § (1) Az egyes pirotechnikai termékosztályokra vonatkozó közös szakmai ismérveket az 1. számú melléklet, a pirotechnikai termékek csomagolási előírásait a 2. számú melléklet tartalmazza. Pirotechnikai termék gyártása és megsemmisítése során a külön jogszabállyal kiadott Robbanóanyag-ipari Biztonsági Szabályzat előírásait kell alkalmazni.
(2) A pirotechnikai termékek gyártási, állandó és ideiglenes tárolási tevékenységére - a 3. számú melléklet 6. pontja a) alpontjának megfelelő konténerben történő átmeneti tárolás kivételével - az építésügyi hatóság megfelelő engedélye esetén (használatbavétel, fennmaradás, rendeltetés megváltoztatás) adható ki engedély.
(3) A pirotechnikai termékek felhasználásánál be kell tartani a Pirotechnikai Biztonsági Szabályzat (5. számú melléklet) előírásait.
(4) A pirotechnikai termék gyártásával, forgalmazásával, tárolásával kapcsolatos tevékenységet végző személyek tűzvédelmi oktatását hathavonta meg kell ismételni.
(5) Az egy időben összesen 20 kg nettó hatóanyagtartalmat meghaladó pirotechnikai termék tárolása esetén a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló jogszabályban meghatározott tűzvédelmi szabályzatot és tűzriadó tervet kell készíteni.
A pirotechnikai termék gyártásának engedélyezése
12. § (1) A gyártási tevékenységi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmező gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, adószámát, cégszerű aláírását;
b) a tevékenység végzésének és a pirotechnikai termékek, illetve a tevékenységhez kapcsolódó robbanóanyagok tárolásának pontos helyét (település, utca, házszám vagy helyrajzi szám); az építésügyi hatóság, valamint a robbanóanyag tárolását engedélyező bányakapitányság határozatának adatait (száma, kiadó hatóság megnevezése, kiadásának és érvényességének ideje);
c) a gyártásra tervezett pirotechnikai termék(ek) csoportba sorolásának számát;
d) a kísérleti-ellenőrző vizsgálat, illetve bemutatás céljára igénybe vehető terület, kilövőtér vagy laboratórium megjelölését, valamint a tervezett őrzésvédelmi intézkedéseket.
(2) A kérelemhez mellékelni kell a gyártásra szolgáló létesítmények alaprajzát, műszaki leírását, a biztonságtechnikai berendezések elhelyezésének vázlatrajzát, a bányahatóság robbanóanyag tárolási engedélyének másolatát, illetve a gyártási technológiáról megfelelőségi nyilatkozatot és a tűzvédelmi dokumentációt.
(3) A gyártási engedéllyel rendelkező a külön jogszabállyal kiadott Robbanóanyag-ipari Biztonsági Szabályzatban előírt feltételek teljesítése esetén jogosult a pirotechnikai termékek megsemmisítésére.
13. § A gyártó köteles
a) a birtokában lévő pirotechnikai termékekről naprakész terméknyilvántartást vezetni, és azt a nyilvántartás felvételétől számított öt éven át megőrizni akkor is, ha befejezte tevékenységét;
b) a gyártás megindítását és a pirotechnikus(ok) személyének megváltozását, illetőleg a gyártási tevékenység kettő hónapon túli szüneteltetését az engedélyező hatóságnak haladéktalanul bejelenteni;
c) a gyártási tevékenység megszüntetése esetén nyolc napon belül az engedélyt az engedélyező hatóságnak megküldeni.
Pirotechnikai termék forgalomba hozatala, forgalmazása
14. § (1) A Magyar Köztársaságban az MSZ EN 14035 számú szabványsorozatba be nem sorolható, 100 darabot meg nem haladó számban egyedileg gyártott pirotechnikai termék kivételével pirotechnikai termék akkor hozható forgalomba és akkor forgalmazható, ha az e rendelet, valamint más jogszabály által megállapított követelményeknek - különösen a termékfelelősséggel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos előírásoknak - megfelel, vagy ha az Európai Unió valamely másik tagállamában jogszerűen gyártották vagy forgalomba helyezték és megfelel az 1. és 2. számú melléklet előírásainak. E rendelet előírásainak nem kell megfelelniük azon termékeknek, amelyeket Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a jelen rendeletben előírttal egyenértékű védelmet nyújtanak, különös tekintettel az egészségvédelemre, a közbiztonságra és ezt az adott állam illetékes hatósága nyilatkozatban igazolja.
(2) A Magyar Köztársaság területén gyártott pirotechnikai termék, valamint az olyan államból behozott pirotechnikai termék esetében, amelyet nem az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy nem az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az (1) bekezdésben előírt követelmények teljesítését a gazdasági és közlekedési miniszter által külön jogszabályban meghatározott eljárás szerint kijelölt szervezet vizsgálja és tanúsítja.
15. §
16. § (1) Amennyiben az Országos Rendőr-főkapitányság megállapítja, hogy a rendeltetésszerűen használt pirotechnikai termék veszélyezteti a felhasználással érintettek életét, testi épségét, egészségét, vagyonát, akkor megtiltja annak forgalomba hozatalát.
(2) A 2. számú mellékletben foglaltak ellenőrzésére a fogyasztói forgalomba kerülő pirotechnikai termékek forgalmazása során a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság is jogosult, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.), valamint az eljárásukra irányadó más jogszabályok alapján.
Pirotechnikai termékek forgalmazásának engedélyezése
17. § (1) A forgalmazási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmező gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, cégszerű aláírását;
b) a forgalmazás és a pirotechnikai termék(ek) magyarországi tárolásának pontos helyét (település, utca, házszám vagy helyrajzi szám);
c) a forgalmazni kívánt pirotechnikai termék(ek) osztályba sorolásának számát.
(2) A kérelemhez mellékelni kell
a) a forgalmazásra szolgáló létesítmények alaprajzát, műszaki leírását, a biztonságtechnikai berendezések elhelyezésének vázlatrajzát;
b) a pirotechnikai termék megsemmisítésére jogosult gazdálkodó szervezettel kötött megállapodás hiteles másolati példányát.
18. § (1) A gyártó a gyártási engedélyében szereplő, általa gyártott pirotechnikai termékeket telephelyén - külön engedély nélkül - forgalmazhatja.
(2) A pirotechnikai termék üzletben történő forgalmazása - külön jogszabály alapján kiadott - működési engedély birtokában kezdhető meg, illetve folytatható.
(3) Tilos a pirotechnikai termék postai, illetve csomagküldő szolgálat - beleértve az elektronikus szolgáltatás révén történő eladást is - útján történő értékesítése.
(4) A játékos pirotechnikai termékek, valamint a kis és a közepes tűzijáték termékek év végi forgalmazása és tárolása a 3. számú mellékletben meghatározott átmeneti tárolóhelyre engedélyezhető, legfeljebb 1 hónap időtartamra.
19. § A forgalmazó köteles
a) a birtokában lévő pirotechnikai termékekről naprakész terméknyilvántartást vezetni, és azt - akkor is, ha befejezte tevékenységét - a nyilvántartás felvételétől számított öt éven át megőrizni;
b) a pirotechnikai termék értékesítését bizonylatolni, és a bizonylatokat öt évig megőrizni;
c) a forgalmazás megkezdését, és a pirotechnikus(ok) személyének megváltozását, illetőleg a forgalmazás kettő hónapon túli szüneteltetését az engedélyező hatóságnak haladéktalanul bejelenteni;
d) a forgalmazás megszüntetése esetén nyolc napon belül az engedélyt az engedélyező hatóságnak megküldeni;
e) a felhasználási engedélyen hitelt érdemlően igazolni az általa értékesített pirotechnikai termékeket.
Pirotechnikai termék kiállításának engedélyezése
20. § (1) Kiállítási engedély a kiállítás időtartamára, de legfeljebb egy év időtartamra adható.
(2) A pirotechnikai termék kiállítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmező megnevezését, székhelyét, cégszerű aláírását;
b) a kiállítás pontos helyét (település, utca, házszám vagy helyrajzi szám), időtartamát;
c) a kiállítási terület helyszínrajzát;
d) a tervezett biztonsági intézkedéseket;
e) a kiállításra tervezett pirotechnikai termék(ek) megnevezését, pirotechnikai osztályba sorolásának számát és mennyiségét.
A pirotechnikai termék tárolásának engedélyezése
21. § (1) A pirotechnikai tárolóhelyek telepítési és tűzvédelmi előírásait a 3. számú melléklet, a pirotechnikai termékek tárolási előírásait a 4. számú melléklet tartalmazza.
(2) A tárolási (bértárolási) engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmező gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, cégszerű aláírását;
b) a tárolni kívánt pirotechnikai termék(ek) megnevezését, pirotechnikai osztályba sorolásának számát, UN számát, mennyiségét (osztályonként összegzett nettó hatóanyag-tartalmát);
c) a tárolásra szolgáló létesítmény pontos helyét (a település megnevezése, utca, házszám vagy helyrajzi szám), a kérelmező által meghatározott tárolási normát;
d) a tárolásáért felelős természetes személy családi és utónevét; nők esetében születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakóhelyét, állampolgárságát.
(3) A tárolási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell
a) a tárolásra szolgáló létesítmény tulajdonjogát vagy használati jogát bizonyító okirat vagy bérleti szerződés hiteles másolatát;
b) a tárolásra szolgáló létesítmény alaprajzát, műszaki leírását, a tárolási norma meghatározásával kapcsolatos számításokat, a biztonságtechnikai berendezések elhelyezésének vázlatrajzát, a tűzvédelmi dokumentációt;
c) a pirotechnikai termék megsemmisítésére jogosult gazdálkodó szervezettel kötött megállapodás hiteles másolati példányát.
(4) Pirotechnikai termék a bányahatóság által engedélyezett robbanóanyag raktárhelyiségben csak akkor tárolható, ha a tárolást az engedélyező hatóság engedélyezi és a raktárban kizárólag pirotechnikai terméket tárolnak.
21/A. § (1) A kis és közepes tűzijáték termékek (a bombák, a tűzijáték bombák mozsarakban, és a római gyertya kivételével) forgalmazásához - december 28. és 31. közötti időszakban - a tárolás átmeneti tárolóhelyre (építmény, konténer) is engedélyezhető, feltéve, hogy őrzésükről megfelelően gondoskodnak. Az engedélyezés előtti helyszínbejárást minden esetben a szakhatóságokkal közösen kell végrehajtani, az árusítás biztonságos jellegének megítélése érdekében. Az eladásra szolgáló helyen - üzlethelyiség kivételével - lehetőség szerint mintadarabok, hatóanyag nélküli termékek, illetve termékismertetők legyenek. A forgalmazó köteles a vásárlókat a térítésmentes visszavétel lehetőségéről jól látható helyen írásban tájékoztatni.
(2) A felhasználáshoz és forgalmazáshoz kapcsolódó ideiglenes tárolás megfelelően kialakított átmeneti tárolóhelyen, legfeljebb hat hónapra engedélyezhető. Az ideiglenes tárolási engedély egy alkalommal további három hónapra meghosszabbítható.
(3) A 3. számú melléklet szerint kialakított átmeneti tárolóhelyen összesen legfeljebb 20 kg nettó hatóanyag-tartalmú pirotechnikai termék a felhasználás megkezdését megelőző 3 napon belül külön engedély nélkül tárolható. A felhasználási engedély kérelemben az átmeneti tároló pontos helyét (település, utca, házszám vagy helyrajzi szám) fel kell tüntetni.
Pirotechnikai termék felhasználásának engedélyezése
22. § (1) A felhasználási engedély iránti kérelmet a felhasználás megkezdését megelőzően 15 munkanappal be kell nyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét, székhelyét;
b) a felhasználásra kerülő pirotechnikai termék(ek) megnevezését, kaliberét, pirotechnikai osztályba sorolásának számát, UN számát, mennyiségét;
c) a felhasználás pontos helyét és időtartamát;
d) a felhasználás során tervezett biztonsági intézkedéseket;
e) a felelős pirotechnikus születési nevét és házassági nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakóhelyét, állampolgárságát, pirotechnikai és tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványának számát, érvényességi idejét;
f) a helyszínre szállítás módját.
(2) A felhasználási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell
a) a pirotechnikai tevékenységgel érintett terület méretarányos helyszínrajzát, külön megjelölve a telepítés helyét, illetve a védőterületet;
b) a pirotechnikai termék felhasználása során igénybe vehető terület, műtárgy, létesítmény birtokosának vagy képviselőjének hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatot;
c) a helyszínre szállítás módjának megfelelő veszélyes áru szállítási jogszabály által az adott szállításra vonatkozó feltételek meglétére vonatkozó nyilatkozatot, adott esetben a szükséges okmányok (jármű-jóváhagyási igazolás, jóváhagyási bizonyítvány, ADR/ADN oktatási bizonyítvány, írásbeli utasítás, veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó bejelentés) másolatát.
23. § A pirotechnikai termék felhasználásának engedélyezésére irányuló hatósági eljárásban az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől számított 15 munkanapon belül kell kiadni.
24. § E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a pirotechnikai terméknek a település belterületén, illetve külterületi lakott helyen történő szabadtéri felhasználása a pirotechnikai tevékenység helye szerint illetékes helyi önkormányzat (Budapesten a kerületi önkormányzat) jegyzője véleményének figyelembevételével engedélyezhető.
24/A. § A felhasználási engedéllyel rendelkező köteles
a) az engedélyezett termékek beszerzését a forgalmazóval hitelt érdemlően igazoltatni;
b) tűzijáték végrehajtásáról és a felhasznált termékekről 8 munkanapon belül írásban tájékoztatni az engedélyező hatóságot;
c) a fel nem használt termékek sorsáról az engedélyező hatóságnak nyilatkozni.
25. § Kis és közepes tűzijáték termék (a bombák, a tűzijáték bombák mozsarakban, és a római gyertya kivételével) december 31-én 18 órától január 1-jén 06 óráig a 24. §-ban megjelölt vélemény, illetve engedély hiányában is felhasználható.
A játékos pirotechnikai termékre (I. pirotechnikai osztály) vonatkozó szabályok
26. § (1) A játékos pirotechnikai termékre a rendelet előírásait a (2) és (3) bekezdésben, valamint a 27. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A játékos pirotechnikai terméket - a petárda kivételével - 14. életévüket betöltött személyek engedély nélkül megvásárolhatják, birtokolhatják, illetve egy időben összesen 1 kg bruttó tömegig tárolhatják, és a használati utasításban meghatározottak szerint felhasználhatják.
(3) A 14. életévét be nem töltött személy csak nagykorú személy felügyelete mellett használhat fel játékos pirotechnikai terméket.
(4) A játékos pirotechnikai termék nyilvános rendezvény keretében történő felhasználását a tevékenység megkezdése előtt 3 munkanappal írásban be kell jelenteni a tevékenység helye szerint illetékes rendőrkapitányságon.
27. § (1) Játékos pirotechnikai termék közintézményben, középületben, sportlétesítményben, egyházi intézményben, védett természeti területen és „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyen, pirotechnikus irányításával használható fel.
(2) Játékos pirotechnikai termék tömegközlekedési eszközön nem használható fel, és csak zárt csomagolásban szállítható.
(3) A hibás vagy lejárt szavatosságú játékos pirotechnikai terméket a vevő köteles a vásárlás helyére, vagy a forgalmazó által megjelölt helyre visszaszállítani, a forgalmazó köteles azt térítésmentesen és költség felszámítása nélkül visszavenni.
28. § (1) A játékos pirotechnikai termék forgalmazását a tevékenység megkezdése előtt legalább tizenöt munkanappal be kell jelenteni a forgalmazás (az üzlet működési) helye szerint illetékes rendőrkapitányságon.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell
a) a tevékenységet végző gazdálkodó szervezet megnevezését, székhelyét, cégszerű aláírását, a kereskedelmi megbízott születési nevét és házassági nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakóhelyét, állampolgárságát;
b) a forgalmazás és a pirotechnikai termék(ek) tárolásának pontos helyét (település megnevezése, utca, házszám vagy helyrajzi szám).
(3) A bejelentéshez mellékelni kell a forgalmazásra szolgáló létesítmény(ek) alaprajzát, műszaki leírását, a biztonsági védőberendezések vázlatrajzát és 20 kg összes nettó hatóanyag-tartalmat meghaladó tárolás esetén a forgalmazó tárolási engedélye másolati példányát.
(4) A bejelentésről a rendőrség igazolást ad ki.
(5) Ha a bejelentés alapján a jogszabályok előírásainak megfelelő, biztonságos forgalmazás és tárolás feltételei nem biztosítottak, a forgalmazás megkezdése előtt legalább három munkanappal a tevékenység végzését az (1) bekezdésben megjelölt rendőrkapitányság határozattal megtiltja.
29. § Játékos pirotechnikai termék csak az e célra szakosodott nyílt árusítású üzletben vagy egyéb üzlet megfelelően elkülönített részében árusítható.
A kis és közepes tűzijáték termékre (a bombák, a tűzijáték bombák mozsarakban, és a római gyertya kivételével) vonatkozó szabályok
30. § (1) A kis és közepes tűzijáték termékre (a bombák, a tűzijáték bombák mozsarakban, és a római gyertya kivételével) a rendelet előírásait a (2) és (3) bekezdésben, valamint a 31. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Kis és közepes tűzijáték terméket (a bombák, a tűzijáték bombák mozsarakban, és a római gyertya kivételével) - a petárda kivételével - nagykorú személyek december 28-a és 31-e között engedély nélkül megvásárolhatják, birtokolhatják, illetve egy időben összesen 3 kg bruttó tömegig tárolhatják, és a használati utasításban meghatározottak szerint felhasználhatják.
(3) A kis és közepes tűzijáték termék (a bombák, a tűzijáték bombák mozsarakban, és a római gyertya kivételével) használati utasításának tartalmaznia kell az engedély nélküli felhasználhatóság időtartamát.
(4) A kis és közepes tűzijáték termék nyilvános rendezvény keretében történő felhasználását a tevékenység megkezdése előtt 3 munkanappal írásban be kell jelenteni a tevékenység helye szerint illetékes rendőrkapitányságon.
31. § (1) A kis és közepes tűzijáték termék (a bombák, a tűzijáték bombák mozsarakban, és a római gyertya kivételével) közintézményben, középületben, sportlétesítményben, egyházi intézményben és „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyen pirotechnikus irányításával használható fel.
(2) Kis és közepes tűzijáték termék (a bombák, a tűzijáték bombák mozsarakban, és a római gyertya kivételével) tömegközlekedési eszközön nem használható fel, és csak zárt csomagolásban szállítható.
(3) A fel nem használt hibás vagy lejárt szavatosságú, továbbá a vevő által visszaadott kis és közepes tűzijáték terméket (a bombák, a tűzijáték bombák mozsarakban, és a római gyertya kivételével) a 30. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam lejártát követő öt napon belül a forgalmazónak vissza kell szállítani, aki ezt köteles térítés nélkül visszavenni.
A műszaki pirotechnikai termékre (V. pirotechnikai osztály) vonatkozó szabályok
32. § (1) A műszaki pirotechnikai termékre a rendelet előírásait A (2)-(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A műszaki pirotechnikai termékeket összetevőik mennyiségének megfelelően V/1., V/2. és V/3. csoportba kell sorolni.
Az V/1. csoportba tartozó műszaki pirotechnikai termék a II. pirotechnikai osztályba, az V/2. csoportba tartozó műszaki pirotechnikai termék a III. pirotechnikai osztályba, az V/3. csoportba tartozó pirotechnikai termék a IV. pirotechnikai osztályba tartozik.
(3) Az V/1. és V/2. csoportba tartozó műszaki pirotechnikai terméket, valamint az V/3. csoportba tartozó fagykár elleni füstölőt nagykorú személyek engedély nélkül megvásárolhatják, birtokolhatják, tárolhatják, és a használati utasításban meghatározottak szerint felhasználhatják.
Az V/3. csoportba tartozó műszaki pirotechnikai termékeket tárolási engedéllyel (21. §) rendelkező gazdálkodó szervezetek megvásárolhatják, birtokolhatják, és tevékenységük során engedély nélkül felhasználhatják.
(5) Műszaki pirotechnikai termék tömegközlekedési eszközön nem használható fel, és csak zárt csomagolásban szállítható.
(6) A hibás vagy lejárt szavatosságú műszaki pirotechnikai terméket a vevő köteles a vásárlás helyére visszaszállítani, a forgalmazó köteles térítésmentesen és költség felszámítása nélkül visszavenni.
Záró rendelkezések
33. § (1) E rendelet a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.
(2)
34. § (1) A rendelet előírásait az első fokú határozattal még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.
(2)
(3) A rendelet létesítésre vonatkozó rendelkezéseit új létesítménynél, építménynél, valamint a meglévők átalakításakor vagy bővítésekor, rendeltetésének megváltoztatásakor az átalakítás, a bővítés, illetőleg a változtatás körében és mértékében kell alkalmazni.
35. §
1. számú melléklet a 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelethez
A pirotechnikai osztályokra vonatkozó közös szabályok
1. A pirotechnikai termékek működtetésének módja világosan felismerhető és a használati utasítás szerint egyértelmű legyen. Az akaratlan gyújtást meg kell akadályozni védősapkával, csomagolással vagy a szerkezet alkalmas kialakításával.
2. A pirotechnikai termékek elegyeinek nem szabad öngyulladónak lenniük.
3. A pirotechnikai termékeknek 4 heti, 50 °C hőmérsékleten való tárolás után elváltozást nem szabad mutatniuk és működőképességüket meg kell őrizniük.
4. A hang hatású pirotechnikai termék zajszintje a szabadban, a terméktől 4 m távolságban mérve, legfeljebb 115 dB lehet.
5. Gyújtáskésleltetett terméknél a késleltetés idejét minden egyes terméken jelölni kell.
2. számú melléklet a 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelethez
A pirotechnikai termékek csomagolási előírásai
1. A pirotechnikai terméket papírlemezből, műanyagból vagy fából készült, jól záródó dobozokban (tasakokban) kell becsomagolni.
Ezeket a dobozokat fából, fémlemezzel bélelt fából, fémből, műanyagból vagy filterlemezből készült külső ládákba, vagy az igénybevételeket károsodás nélkül elviselő mechanikai szilárdságú keménypapír vagy hullámpapír lemezbe kell elmozdulásmentesen csomagolni.
2. A csomagolóeszközt, a zárószerkezetet, valamint a beágyazásra való anyagot úgy kell megválasztani, hogy a csomag tartalma azt ne támadja meg, és azzal káros vagy veszélyes vegyületet ne képezzen. A csomagolás a lezárással együtt minden részben olyan szilárd és erős legyen, hogy a kezelés, a mozgatás és a szállítás közben semmiféle lazulás ne következzék be, és a csomagolás, valamint a lezárás a kezeléssel, a mozgatással és a szállítással együtt járó igénybevételt biztonságosan kibírja, és a tartalmából semmi ki ne juthasson.
3. A pirotechnikai terméket a belső csomagolásban (dobozokban) és a dobozokat a külső csomagolásban elmozdulásmentesen rögzíteni kell.
4. Az I-II. osztályba, valamint az V/1. és V/2. csoportba sorolt pirotechnikai terméket vagy pirotechnikai termékek legkisebb egységcsomagját olyan magyar nyelvű, közérthető és jól olvasható címkével és felirattal (a kisbetűs jelek magassága 1,5 mm vagy annál nagyobb) kell a terméktől elválaszthatatlan módon ellátni az Fgytv. és e rendelet címkézésére vonatkozó szabályai szerint, amely legalább a következőket tartalmazza:
a) a gyártó/importáló vagy forgalmazó nevét, címét és telefonszámát;
b) a pirotechnikai termék nevét, gyártmány kódját;
c) a pirotechnikai termék osztályba sorolásának számát (I. vagy II. osztály), MSZ EN 14035/2004 számú szabványsorozatnak való megfelelőséget;
d) hatóanyag-tartalom nettó súlyát;
e) a gyártás időpontját (év, hónap);
f) a gyártási vagy forgalmazási engedély számát;
g) a felhasználhatóság időtartamát;
h) tűzveszélyességi osztály megjelölését;
i) közérthető magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót, valamint baleset- és egészségvédelmi figyelmeztetést.
5. A III-IV. osztályba, valamint az V/3. csoportba sorolt pirotechnikai terméket a 4. pont a)-h) alpontokban foglalt adatokat tartalmazó felirattal kell ellátni. A III-IV. osztályba sorolt pirotechnikai termék esetében a megnevezés mellett a kalibert is fel kell tüntetni.
6. A szállítási csomagolásnak és jelölésének meg kell felelnie a veszélyes árú szállítási jogszabályok vonatkozó követelményeinek.
3. számú melléklet a 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelethez
A pirotechnikai tárolóhelyek telepítési és tűzvédelmi előírásai
1. Pirotechnikai termék tárolható
a) robbanóanyag raktározására alkalmas helyiségben (ha egyidejűleg ott robbanóanyagot nem tárolnak),
b) pirotechnikai termék tárolására engedélyezett helyiségben (raktárépület, raktárhelyiség),
c) átmeneti tárolóhelyen.
2. A pirotechnikai termék tárolására szolgáló építménynek meg kell felelnie a külön jogszabállyal kiadott Robbanóanyag-ipari Biztonsági Szabályzatban meghatározott „RV-4” robbanóanyag-ipari veszélyességi fokozatnak.
3. Védett természeti területen tárolóhely nem létesíthető.
4. Pirotechnikai termékek tárolására szolgáló helyiséget - a föld alatti raktárak kivételével - lakóépületben, pincében, alagsorban kialakítani nem szabad.
5. A pirotechnikai raktárépületben, raktárhelyiségben, átmeneti tárolóhelyen a helyiség mérete és a védőterület (távolság) alapján az engedélyező hatóság által meghatározott mennyiségű pirotechnikai termék tárolható. Az őrzésre vonatkozó előírásokat a tárolási engedély tartalmazza.
6. Konténerre, mint átmeneti tárolóhelyre vonatkozó speciális rendelkezések:
a) Konténer akkor használható átmeneti tárolóhelyként, ha megfelel a benne tárolt fajtájú és mennyiségű pirotechnikai termék szállítására használható konténerre a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályokban (ADR, RID, IMDG, ICAO) meghatározott követelményeknek.
b) Környezetében 16 m-es telepítési távolságot kell tartani épülettől, fő közlekedési úttól, vasúti vágánytól és más pirotechnikai termékek tárolására szolgáló konténertől.
c) Tűzoltó gépjárművel történő megközelíthetőségét biztosítani kell.
d) A konténertől megközelítési útvonalon mérten 100 méteren belül a vízszerzési lehetőséget kell biztosítani.
e) Nem zárt területen felállított konténer folyamatos őrzéséről gondoskodni kell.
f) A szilveszteri árusításra telepített konténertől 5 méterre szalag kordont kell felállítani, melyen belül csak az áru feltöltését szolgáló gépjármű állhat a feltöltés idejéig.
g) A konténerben legfeljebb 600 kg összes nettó hatóanyag-tartalmú pirotechnikai termék tárolható.
h) Nem kell telepítési távolságot tartani a konténer és az elárusítóhely között.
i) A konténer mellé az elárusítóhelyet úgy kell telepíteni, hogy a konténer bejárati iránya és az elárusítóhely pultja legalább 90°-os szöget zárjon be, a pult a konténer vonalán kívül essen.
j) A konténer és az elárusítóhely között a területet be kell fedni.
k) A konténernél legalább két darab 55A és 233B jelű vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.
4. számú melléklet a 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelethez
Tárolási előírások
1. A pirotechnikai terméket forgalmazó üzlet eladóterében
a) az I-es osztályba tartozó termékből nettó hatóanyag-tartalom szerint összesen 20 kg tárolható,
b) egyéb pirotechnikai termék, illetve „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag és éghető folyadék nem tárolható,
c) a termékhez a vásárló közvetlenül nem férhet hozzá (elzárt szekrény, pult).
2. Az oszlopban tárolt pirotechnikai termékek esetén az oszlop magassága legfeljebb 1,8 m legyen.
3. A pirotechnikai terméket tartalmazó ládákból képzett rakatok és a fal között legalább 0,2 m térközt kell hagyni.
4. A pirotechnikai termékek és a fűtőtest, valamint a fűtővezeték között legalább 1 m térközt kell hagyni.
5. A pirotechnikai raktárhelyiségben és különálló raktárépületben a ládasorok (polcok) között a közlekedésre alkalmas út szélessége legalább 1,2 m legyen.
6. A kijelölt közlekedési utakat és a kijáratot teljes szélességében szabadon kell hagyni, azokat még ideiglenesen sem szabad eltorlaszolni.
7. A pirotechnikai termékekből kiszóródott pirotechnikai elegyet össze kell szedni. A kiszóródott anyagot meg kell semmisíteni.
8. A pirotechnikai raktárhelyiségben pirotechnikai műveleteket végezni tilos.
9. A pirotechnikai raktárhelyiségben és a különálló pirotechnikai raktárépületben ki kell függeszteni:
- a raktárhasználati engedélyt;
- a tárolt pirotechnikai termék kezelési és tárolási előírásait;
- azok névsorát, akik a helyiségbe léphetnek.
10. A pirotechnikai tárolók ajtaját - ha ott nem tartózkodnak - zárva kell tartani.
11. A pirotechnikai raktárhelyiséget, különálló raktárépületet - ha ott nem tartózkodnak - áramtalanítani kell.
12. Pirotechnikai termékek tárolására szolgáló létesítmény helyiségeiben csak zárt rendszerű fűtés lehet, ahol az energiahordozó hőmérséklete legfeljebb 60 °C lehet.
13. Pirotechnikai termékek tárolására szolgáló létesítménynél a tűzjelzés lehetőségét biztosítani kell.
14. Minden pirotechnikai terméket úgy kell tárolni, hogy az a károsodástól, csapadéktól, napfénytől, sugárzó hőtől, tűztől védve legyen.
15. Elnedvesedett és utána kiszáradt vagy egyebek miatt „kisalétromosodott”, sérült burkolatú pirotechnikai termékeket, valamint olyan pirotechnikai elegyeket, amelyeken elszíneződés vagy szagképződés, esetleg melegedés észlelhető, a többi pirotechnikai terméktől azonnal el kell különíteni és mielőbb meg kell semmisíteni. Ilyen terméket felhasználni tilos.
16. A pirotechnikai termékek eredeti szerelési formáját a pirotechnikai tárolóhelyen megbontani, a termékeket szétszerelni nem szabad.
17. Az el nem zárt pirotechnikai terméket tilos felügyelet nélkül hagyni.
18. Az arra érzékeny pirotechnikai terméket (pl. izzógyújtó) nem, vagy csak külön védelemmel ellátva lehet tárolni, raktározni olyan helyen, ahol a nagyfrekvenciás elektromágneses tér akaratlan indítást okozhat.
19. A villamos izzógyújtóval szerelt termékeket csak áramforrástól elkülönítve, a véletlenszerű működést is kizárva szabad tárolni.
20. A közvetlen (kézi) gyújtással szerelt terméket csak a gyújtóhelyet borító védősapkával (védőburkolattal) szabad mozgatni és szállítani.
21. Magánszemélyek által szabadon felhasználható pirotechnikai termékekre vonatkozó tárolási előírások:
a) pirotechnikai termékek más tűzveszélyes anyagokkal együtt nem tárolhatók,
b) el nem zárt pirotechnikai terméket felügyelet nélkül hagyni tilos,
c) lakásban a pirotechnikai termékeket a kiskorú személyektől elzártan kell tartani,
d) tetőtérben és alagsorban, pincében pirotechnikai terméket tárolni nem szabad,
e) minden pirotechnikai terméket úgy kell tárolni, hogy az a károsodástól, csapadéktól, napfénytől, sugárzó hőtől, tűztől védve legyen, az akaratlan gyújtástól védve kell szállítani,
f) elnedvesedett és utána kiszáradt vagy egyéb okok miatt sérült burkolatú pirotechnikai termékeket, valamint olyan pirotechnikai termékeket, amelyeken szagképződés, esetleg melegedés észlelhető, a többi pirotechnikai terméktől azonnal el kell különíteni, az ilyen hibás terméket felhasználni tilos,
g) a pirotechnikai termékek eredeti szerelési formáját megbontani, a terméket szétszerelni nem szabad,
h) a közvetlen (kézi) gyújtással szerelt terméket csak a gyújtóhelyet borító védősapkával (védőburkolattal) szabad mozgatni és szállítani.
5. számú melléklet a 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelethez
Pirotechnikai Biztonsági Szabályzat
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. A Pirotechnikai Biztonsági Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya alá tartozik, a 2. pontban foglaltak kivételével
a) pirotechnikai termékek engedéllyel történő felhasználása;
b) pirotechnikai termékek engedéllyel történő felhasználásához szükséges segédeszközök használata.
2. Nem tartozik a Szabályzat hatálya alá
a) a szabadon birtokolható és a műszaki pirotechnikai termékek felhasználása;
b) a pirotechnikai termékek gyártása, megsemmisítése, raktározása és szállítása, mely tevékenységek külön szabályozottak.
3. A pirotechnikus a tevékenysége során felelősségteljes magatartást köteles tanúsítani.
II. Fejezet
Pirotechnikai tevékenység előkészítése
4. A pirotechnikai tevékenység helyének kiválasztásánál - a megrendelő által megjelölt helyszín bejárását követően - a pirotechnikus dönti el, milyen pirotechnikai termékeket használ a tevékenysége során, és hol legyen ezen pirotechnikai termékek telepítésének helye (működtetés helye).
5. A helyszín bejárása során fel kell mérni a területen lévő és a tevékenység időpontjában ideiglenesen felállított műtárgyak elhelyezkedését, a közönség elhelyezkedését és lehetséges mozgásait, a járművek elhelyezkedését és azok mozgásának lehetőségét, a tevékenységet befolyásoló időjárási viszonyok lehetséges hatásait, a területen lévő potenciális veszélyforrások elhelyezkedését, a felhasználni tervezett pirotechnikai termékek esetleges hibás működésének lehetséges következményeit és azok elleni védekezési módokat. Figyelembe kell venni a működtetni tervezett pirotechnikai termékek védőterületeit és a kilövési hely statikai állapotát is.
6. A pirotechnikus a megrendelővel közölje az általa kijelölt lezárandó terület (működtetési terület) határait és közösen, megegyezésük szerint gondoskodjanak arról, hogy a működtetési területen lehetőleg ne legyen potenciális veszélyforrás.
7. A helyszínt úgy kell kiválasztani, hogy a felhasználandó pirotechnikai termékek védőterületén belül potenciális veszélyforrás ne legyen.
8. A felhasználási engedély beszerzését követően a felelős pirotechnikus a megrendelővel, illetve az illetékes rendőrhatósággal egyeztetve gondoskodjon az estleges útlezárás, forgalomelterelés, biztonsági őrzés-védelem, hajózási tilalom stb. megvalósításáról, ha ezt a pirotechnikai tevékenység kivitelezése igényli. Itt nem lehet figyelmen kívül hagyni a területileg illetékes hatóságok előírásait, meg kell felelni ezeknek a követelményeknek is.
III. Fejezet
Pirotechnikai termékek beszerzése, előkészítése, telepítése, működtetése és teendők rendkívüli eseménynél
9. A pirotechnikai termék vásárlásánál mindig ellenőrizni kell a megvásárolt termék épségét, szavatosságát. SÉRÜLT, LEJÁRT SZAVATOSSÁGÚ TERMÉKET NEM SZABAD MEGVÁSÁROLNI ÉS FELHASZNÁLNI!
10. A vásárolt pirotechnikai termékek működési paramétereiről a termék forgalmazójától felvilágosítást (műszaki leírást) kell kérni. Csak tanúsított minőségű pirotechnikai termék használható fel.
11. A pirotechnikai termék tárolásánál a felhasználónak a tűz oltására alkalmas tűzoltó eszközt kell készenlétben tartani.
12. A pirotechnikai termékeket és az eszközöket elő lehet készíteni a felhasználás helyén vagy a tevékenységet végző pirotechnikai cég telephelyén. Ha a pirotechnikai cég telephelyén végzi az előkészítő szerelést, akkor ki kell alakítani szerelő területet, amely lehet szabadtéren, féltető alatt vagy épületben. Pirotechnikai anyagraktárt vagy tárolóhelyet TILOS szerelő területnek igénybe venni, amennyiben ott pirotechnikai anyagot tárolnak.
13. Minden szerelési tevékenységre vonatkozik az a szabály, hogy csak a munkavégzéshez szükséges anyagokat lehet a helyszínen tartani. A szerelési tevékenységet olyan ruhában és eszközökkel kell végezni, amely elektrosztatikusan nem töltődik. Ha szükséges, bőr védőkesztyűt, védőszemüveget kell használni.
14. Szerelési tevékenység közben idegen személy NEM tartózkodhat a szerelési területen. A szerelő területet folyamatosan tisztán kell tartani, a kiszóródott vagy hulladékká vált pirotechnikai anyagokat külön tároló edénybe kell gyűjteni. Szerelés közben gyújtóforrást (nyílt lángot, nagy hőt, illetve szikrát adó eszközt) a szerelő területen tartani és használni TILOS!
15. A pirotechnikai termékek előkészítési megbontására, vágására csak olyan eszközök használhatók, amelyek elektrosztatikusan nem töltődnek és szikrát nem képeznek. Pirotechnikai elegyet tartalmazó termékek vágására szikét, éles kést, ollót lehet használni.
16. Az előkészítés során ellenőrizni kell a segéd pirotechnikai termékek és a segédeszközök (IV. fejezet) meglétét, minőségét.
17. A vetőcsőből működtethető pirotechnikai termékeket a megfelelő vetőcsőbe kell helyezni. A pirotechnikai termékeket csak úgy szabad a vetőcsőbe helyezni, hogy a vetőtöltet a csőfar irányában legyen. A pirotechnikai termékek kerüljenek a vetőcső aljára.
18. Beltéri pirotechnikai termék felhasználása alkalmával a védőterületen belül csak igazolt, megfelelően lángmentesített díszlet, anyag helyezhető el.
19. A beltéri pirotechnikai termékfelhasználás megkezdése előtt az épület tulajdonosának vagy bérlőjének meg kell győződnie a rendelkezésre álló tűzvédelmi berendezések működőképességének feltételeiről, különös tekintettel a beépített oltóberendezésekre, záporberendezésekre, fali tűzcsapokra.
20. Beltéri pirotechnikai termékfelhasználás végrehajtása előtt a helyi sajátosságokról a létesítmény vezetője a pirotechnikust, illetve a pirotechnikai termék felhasználóját, míg a pirotechnikus, illetve a pirotechnikai termék felhasználója a közreműködőket vagy a rendezvényszervezőt a szükséges magatartásra ki kell oktatnia. Az oktatás végrehajtását írásban rögzíteni kell.
21. A nem beltéri telepítés megkezdése előtt a pirotechnikusnak át kell vizsgálni tűzvédelmi szempontból a helyszínt. Ha potenciális veszélyforrást talál, a rendező szervekkel közösen gondoskodjon a veszélyforrás megszüntetéséről vagy tűz elleni védelméről.
22. A működtetési területen az építmények tetőzetét előzetesen át kell vizsgálni, a nyílásokat le kell zárni vagy nem éghető anyaggal le kell fedni.
23. A pirotechnikus a rendelkezésére álló területen bárhol elhelyezheti a működtetés helyét, ha a helyszínbejáráson még nem tapasztalt körülmények lépnek fel, amelyek növelik a tevékenység kockázatát. A felhasználási engedélyhez csatolt helyszínrajzon bejelölt működtetési terület megváltoztatható, ha ez a tevékenység biztonságát fokozza. A változtatásról az engedélyező hatóságot még a felhasználás megkezdése előtt értesíteni kell.
24. A telepítés a működtetési terület kijelölésével vagy lezárásával/elkerítésével (műanyag szalag, kötél, fémkerítés stb.) kezdődjön. Ha a területet kerítés, fal vagy más egyéb természetes akadály határolja, a lezárás/elkerítés elhagyható. A kordon távolsága a kilövő helytől minimálisan annyi legyen, mint a felhasznált pirotechnikai termékek legnagyobb védőterülete.
25. A pirotechnikai termékek telepítését megelőzően a működtetési területre a környezeti tűz oltásához szükséges számú és típusú tűzoltó készüléket, könnyen hozzáférhető módon, ki kell készíteni. Biztosítani kell a tűzjelzés lehetőségét.
26. A felhasználás megkezdése előtt 2-12 órával a működési terület szerinti tűzoltóság közvetlen vagy a tűzoltóság központi hívószámán a tevékenység megkezdéséről tájékoztatni kell a működési terület szerint illetékes tűzoltóság ügyeletét.
27. A telepítés a pirotechnikai termékek kihelyezésével folytatódik. Minden pirotechnikai terméket elmozdulásmentesen kell rögzíteni. Ha előre betöltött kalodák kerülnek használatra, akkor a következő lépés az indító vezetékek kiépítése. Ha a helyszínen történik a töltés, akkor a 12-17. pont ajánlásai szerint el kell végezni az élesítés és töltés műveletét, majd ezt követően kell az indító vezetékeket kihúzni. Nagy telepítésnél párhuzamosan is történhet a telepítés, töltés, vezetékezés.
28. A pirotechnikai termékek átlátható rendben kerüljenek kihelyezésre. Egymástól olyan távolságra kerüljenek elhelyezésre, hogy lehetőleg hibás működés esetén se okozzanak a többiben kárt. Kézi indításnál a pirotechnikai termékek között biztonságos közlekedő utat kell hagyni.
29. Telepítéskor ügyelni kell arra, hogy a lövés irányában akadály ne legyen. A nézők felett átlőni tilos.
30. A kilövés irányát és szögét úgy kell megválasztani az adott időjárási viszonyoknak megfelelően, hogy a visszahulló anyagok a környezetet ne veszélyeztessék.
31. Az indító hálózat kiépítése után kell csatlakoztatni az indító gépet.
32. A telepítés megkezdésétől kezdve állandó felügyeletről kell gondoskodni.
33. A telepített pirotechnikai termékeket védeni kell az időjárás káros hatásaitól. Ha olyan megoldás (fólia, sapka stb.) kerül alkalmazásra, amit a kirepülő eszköz átüt vagy a pirotechnikai eszköz működését nem befolyásolja, az indítás előtt nem szükséges eltávolítani. Egyéb esetekben a védőeszközöket el kell távolítani. A vetőcsöveket csoportosan csak úgy lehet ellátni védőfóliával, hogy csak az egy időben (egy tűzben) működtetett eszközök lehetnek egy védőfólia alatt, egyébként csak egyedi védelem alkalmazható. A gyárilag kötegelve szerelt pirotechnikai termékeket (telepek) egybe lehet fóliázni. Azokat a pirotechnikai termékeket, amelyek gyújtószikra-érzékenyek, mint pl. csíkhúzó bombák, csillag csomaggal ellátott bombák stb., nem éghető védőfóliával (pl. alumínium fólia), ha szükséges, védeni kell az akaratlan működés ellen.
34. A működtetési területet a telepítés befejeztével át kell vizsgálni és az esetleges tűzforrásokat (csomagoló eszköz, felesleges indító eszközök stb.) el kell távolítani.
35. Az indító áramforrást a terv szerinti működtetés megkezdése előtt kb. 5 perccel kell csatlakoztatni az indító áramkörbe. Beépített akkumulátorral, illetve beépített hálózat-ellenőrző rendszerrel ellátott indítógépek esetén a korábbi csatlakoztatás megengedett.
36. Az indítást végző szükség szerint használjon védőeszközöket (szemüveg, fejvédő, lángálló ruházat stb.).
37. A működtetés során a működtetési területen az indítást végző személyzet kivételével más személy csak a felelős pirotechnikus engedélyével tartózkodhat. Az indítás előtt az indítást végző győződjön meg arról, hogy illetéktelen személyek nem tartózkodnak a működtetési területen.
38. Ha a lejátszás közben bármilyen okból illetéktelen személy hatol be a működtetési területre, a működtetést le kell állítani, ha ez lehetséges, és addig folytatni nem szabad, amíg az illetéktelen behatoló a területet nem hagyta el.
39. A működtetés során folyamatosan figyelni kell az indító eszközök állapotát. Ha az eszközök bármilyen okból eldőlnek vagy sérülnek, az indítást szüneteltetni kell a hiba elhárításáig.
40. Az indítást végző pirotechnikus folyamatosan kövesse figyelemmel a pirotechnikai termékek működését, és ha rendellenességet tapasztal, az indítást a hiba elhárításáig szüneteltesse.
41. Erős szélben (függetlenül, hogy milyen a szélirány) a pirotechnikai termékek felhasználásának lebonyolítását el kell halasztani, valamint amennyiben elkezdték, úgy a felelős pirotechnikus állítsa le a működtetést, ha ez lehetséges.
42. Ha a felelős pirotechnikus a működtetés során a közbiztonságra veszélyt (lásd tűz, rendzavarás) észlel, állítsa le a további felhasználást, ha ez lehetséges. Tűz esetén az oltást a készenlétben tartott tűzoltó készülékkel azonnal kezdje meg és értesítse a helyileg illetékes tűzoltóságot. Rendzavarás esetén értesítse a helyileg illetékes rendőrséget.
IV. Fejezet
Segéd pirotechnikai termékek, segédeszközök használata
43. Segéd pirotechnikai termékek:
a) Izzógyújtó: Az elektromos indítás szerelése előtt ellenőrizni kell az izzógyújtó állapotát. Ha a gyújtófej vagy a vezeték sérült, a gyújtót nem szabad használni. Az elektromos gyújtót a pirotechnikai eszközhöz úgy kell csatlakoztatni, hogy szállítás, működtetés közben fixen maradjon az eszközben, és a gyújtócseresznye ne sérüljön.
Az izzógyújtó vezetékét minden esetben rögzíteni kell, és az izzógyújtó végeit rövidre kell zárni a bekötésig.
A hálózat méréséhez csak olyan ellenállásmérő használható, amelynek mérőáram maximuma a felhasznált izzógyújtó kóboráram biztonsági értékének fele.
b) Késleltető: A kézi indításnál az előkészítés során ellenőrizni kell a gyárilag szerelt eszközök késleltetőinek meglétét, szükség szerint pótolni kell azokat.
c) Gyújtózsinór: Stopin szál, gyújtózsinór vágására olyan eszközt, amelynek vágó élei egymásra zárnak, TILOS használni. A gyújtózsinórral vagy stopin szállal összefűzött termékeknél az egész gyújtóláncot védeni kell a vétlen indítás ellen. Toldás, átkötés csak a működés irányában végezhető.
44. Segédeszközök:
a) Indító szerkezetek: A pirotechnikai tevékenység tervezése során el kell dönteni a pirotechnikusnak, hogy milyen indítási módot választ a feladat végrehajtásához. Az indítás módja lehet kézi, elektromos vagy ezek kombinációja.
Indító vezeték kiépítésénél számítással meg kell határozni az indító vezeték keresztmetszetét. Ennél kisebb keresztmetszetű vezeték nem használható az indításhoz. Az indító vezetékek hálózatának kiépítése átlátható, rendezett legyen, a vezetékek kereszteződéseit el kell kerülni. Az indító vezetékek olyan hosszúak legyenek, hogy az indítást végző pirotechnikus hibás termék működése esetén se legyen veszélyeztetve. Az indító vezetékeket lehetőség szerint védeni kell égési sérülések ellen.
Indító gép lehet minden olyan eszköz, amellyel biztonságosan lehet az indító áramkörbe csatlakoztatni az indítani kívánt pirotechnikai terméket. Szöges léctől a legmodernebb rádióvezérlésű gépekig minden alkalmas lehet, ha csak akkor és csak azt a terméke(ke)t indítja, amit a pirotechnikus eltervezett. Bizonytalan indító impulzusokat adó, illetve műszakilag hibás indító eszközt használni nem szabad.
b) Vetőcsövek: Vetőcsőnek lehet használni fémből, papírból, műanyagból, kompozit anyagból stb. készült csövet, amelynek szilárdsága a lövéskor fellépő erőhatásokat szerkezeti változás nélkül elviseli. A cső egyik végét le kell zárni (ledugózni). A fenékdugó készülhet a cső anyagából vagy egyéb anyagokból, pl. fából, műanyagból. A fenékdugót a csőhöz szilárdan kell rögzíteni pl. hegesztéssel, ragasztással, csavarozással vagy ezek kombinációjával. A rögzítés módját úgy kell megválasztani, hogy a fenékdugó a lövés után is szilárdan a helyén maradjon. A cső hossza legalább olyan legyen (minimális csőhossz), hogy a földre érő effekt anyag ne hulljon vissza. Ettől eltérő (rövidebb) cső csak víz felett alkalmazható. A cső belső átmérője a pirotechnikai termék névleges átmérőjénél ne legyen nagyobb. A cső falvastagsága olyan legyen, hogy a lövés során fellépő erőket mechanikai sérülés nélkül viselje el. A vetőcsöveket minden töltés előtt ellenőrizni kell. Tiszta, repedésmentes, ép állapotú és a helyén lévő fenékdugóval ellátott vetőcső tölthető be. A töltés során szikramentes anyagból készült töltő rúddal kell a cső fenekére illeszteni a pirotechnikai eszközt.
Rátett töltet alkalmazása tilos.
c) Rögzítő elemek vetőcsövekhez: A vetőcsöveket kilövéskor rögzíteni kell, hogy a kilövés során keletkező rezgések ne tudják eldönteni. A rögzítésnek számos formája lehet, pl. a helyszínen levert karóhoz, beton tuskóba, földbe ásva, előre elkészített kalodába stb. A kaloda anyaga lehet fa, fém, műanyag stb. Bármiből is készül, fontos, hogy a felhasznált anyag szilárdsága és a kaloda kialakításának milyensége olyan legyen, hogy egy hibás működés során bekövetkező csőrobbanásnál a benne lévő csöveket ne engedje szétszóródni, és a kaloda anyagából se képződjenek veszélyes repeszek. A kalodák a vetőcsövet a hosszának legalább két pontján rögzítsék.
d) Tartó elemek rakétákhoz: A tartó elemeket úgy kell kialakítani, hogy a rakétákat egyenként lehessen működtetni és a vezetőpálcát teljes hosszában megvezessék.
e) Rögzítő elemek római gyertyákhoz: A római gyertyákat olyan stabilan kell rögzíteni legalább hosszuknak két pontján, hogy a sorozatos dinamikus igénybevételt is elmozdulás nélkül elviseljék.
V. Fejezet
Működtetés utáni eljárás
45. A működtetés befejezésével az indító gépet le kell választani az indító hálózatról.
46. Az indítás befejeztével legalább 10 perc várakozás után lehet megkezdeni a működtető eszközök átvizsgálását.
47. Az el nem működött (állva maradt) pirotechnikai termékeket össze kell gyűjteni és külön tároló eszközbe kell tenni. Az el nem működött pirotechnikai termékek összegyűjtése után lehet a felszerelést visszabontani.
48. Minden pirotechnikai terméket át kell nézni, hogy esetleg tűz keletkezését kiváltó parázs, zsarátnok ne maradjon benne. A működtetési területet és környezetét is át kell vizsgálni esetleges gyújtóforrások után kutatva.
49. A visszabontás utolsó lépése a területet határoló kordon lebontása.
50. A tevékenységért felelős pirotechnikus a helyszínt akkor hagyhatja el, ha a működtetés helyszínét átvizsgálta és rendben levőnek találta. A távozás időpontját fel kell jegyeznie.
51. A tevékenység során keletkező hulladék pirotechnikai anyagokat össze kell gyűjteni és át kell adni olyan gazdasági társaságnak, amely jogosult pirotechnikai anyagok megsemmisítésére. Pirotechnikai anyagok megsemmisítésére olyan gazdasági társaság jogosult, amely robbanóanyag megsemmisítésre jogosult, illetve amely alkalmaz megfelelő pirotechnikus szakképesítéssel rendelkező szakembert, rendelkezik pirotechnikai termékre szóló gyártási engedéllyel, rendelkezik kijelölt megsemmisítő térrel.
Copyright © 2009
All Rights Reserved.